Megoldás: magabiztos, tehát kiegyensúlyozottan határozott erő felmutatása

Mindenek előtt muszáj leszögezni, hogy az erő nem egyenlő az erőszakkal. Az erő – ebben az értelemben – az a tulajdonság, amely egyenrangú feleket feltételez, nem rendel senkit sem a másik alá, illetve fölé.

A magyar politikai elit feladata konfliktushelyzetben tehát nem a visszahúzódás, mert a még keményebb retorzióktól való félelem nagyon rossz üzenet. Az önalávető magatartás nem szánalmat, hanem további agressziót válthat ki az ellenérdekelt félben. Enyhülés csakis a kétoldalú kapcsolatok erősítésével és a konstruktív párbeszéd fokozásával érhető el (ld.: hidegháborús enyhülések időszakai), ami nem egyenlő az érdekek kemény érvényesítésének hátrahagyásával.

A kiegyensúlyozottan határozott politikai érdekérvényesítés növeli a társadalom bizalmát, s egyúttal türelmesebbé teszi a közbeszédet. Természetesen a problémák nem szűnnek meg, de a közösség – jelen esetben a magyar társadalom – nagyobb türelemmel viszonyulna a megoldandó problémákhoz, s az azokhoz kapcsolódó társadalmi párbeszédhez, mert biztonságban érezheti magát határozott politikai vezetői védelmében.

Rosszul kezelt konfliktusok

Ennek hiányában a politikai elitnek továbbra is szembe kell néznie azzal, hogy a döntéseket nem a józan ésszel való átgondoltság, hanem félelmekből táplálkozó, feszült, érzelmek irányította vita fogja körülvenni. Ugyan önmagában a politikai elit számára ez még nem lenne baj, viszont egy politikusnak nem az a feladata, hogy vezessen, hanem hogy közmegelégedésre vezessen. Ma Magyarországon a helyzet az, hogy a döntéshozók szemmel láthatóan rosszul kezelik a helytelen politikájuk miatt általuk is generált ellentéteket.

Malina Hedvig ügyében az első nagyobb nyilvánosságot kapott – közös, MSZP-Fidesz – sajtótájékoztató fél évvel az esetet követően született. Amíg belföldön már hónapok óta a Magyar Gárda uralja a közbeszédet, addig Romániában a Noua Dreaptă (Új Jobboldal), Szlovákiában a Slovenská pospolitos» (Szlovák Testvériség) masírozik az utcákon. Mindkét szervezet nyíltan fasiszta, nyíltan kisebbségellenes, mégis mindkét állam hatósága részéről van egy hallgatólagos beleegyezés a létükbe. A magyar diplomatáknak fel kellene szólalniuk ezek ellen.

Nem mellesleg a magyar politikusok is sok kritikát kapnak Szlovákiából. Fico, szlovák miniszterelnök már többször is a magyar vezetők szemére hányta, hogy nem fékezik meg a Magyar Gárdát. Az Európai Unió egyik tagállamában sem elegáns, ha különböző gárdák vonulnak fel.

Az érzelmi politizálás ésszerűtlen

Az érzelem irányította vita lényege, hogy nem érvel, hanem hajlamos figyelmen kívül hagyni alapvető tényeket és szituációkat. Meggyőzni is sokkal nehezebb, ha az ész szerepét átveszi az érzelem, utóbbi ugyanis nem mindig hallgat a tényekre. A pusztán érzelmeken alapuló viták arra figyelmeztetik a politikai elitet, hogy a politizálás stílusa rossz irányba halad. A politikai vezetésnek nem a nép vezérének kell tekintenie magát, aki megmondja, merre tovább, hanem egy koordinátornak, aki mindig abból indul ki, hogy hogyan elérhető az, amit a társadalmi többség szeretne. A többség azonban nem mindig ismeri a saját lehetőségeit, így iránymutatásra szorul. Azonban minden társadalomnak megvannak a maga kulturális sajátosságai, melyeket figyelembe kell venni a döntéshozatalkor.

Nincs olyan társadalom, amely gyengének szereti érezni magát, különösen olyan országok ellenében, amelyekkel szemben a történelem folyamán kialakult egy erős ellenérzése. Jelenleg azonban minden környező ország erősebbnek tűnik Magyarországnál. Ezen az érzésen a magyar politikai vezetők hivatottak változtatni.

Kikről van szó?

A politikai vezetésről. Nem egyedül a kormányról és nem egyedül az ellenzékről. Jelenleg ugyanis a politikusok párthovatartozásuktól függetlenül fordulnak befelé: az egyik védekezik és próbál kitörni a népszerűtlenség karanténjából, a másik pedig a lehető leggyorsabban ki szeretné íratni az előrehozott választásokat. Emellett pedig úgy fest, hogy hiányzik a külpolitikai prioritás, illetve az erő, hogy megfelelően jelenjen meg Magyarország a nemzetközi porondon.

A prioritás megállapítása nem csupán szomszédságpolitikai szempontokból látszik elmaradni. Gyakran tűnik úgy, hogy különböző gazdasági döntések sem teljesen átgondoltak. A magyar külpolitika ezen a vetülete azonban kevésbé tűnik égetőnek, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetnek nem a sok vitát kiváltó Hankook gumigyár az oka.