A mai Józsefváros az 1700-as évek elején kezdett beépülni. A földszintes házakat az 1838-as nagy pesti árvíz teljesen elmosta. Azután lendületes újjáépítés és iparosodás kezdődött, s akkoriban kezdett kialakulni a mai értelemben vett városias utcakép. A XIX. század végén megépülő József körút persze az egész környékre nagy hatással volt, a millennium évében már állt a mai is látható többemeletes bérházak többsége. A rendkívül sokarcú kerület beépítettség és lakosság tekintetében is az 1910-es években élte fénykorát, a nagyobb gyárak és üzemek azonban már kiszorulóban voltak a városrészből. Az első világháború okozta társadalmi-gazdasági sokk végleg „betett” a kerületnek, s habár a harmincas évek még kitermelt egy-két figyelemre méltó épületegyüttest, megfordítani már nem tudta a szomorú tendenciát.



A második világégésben aztán a józsefvárosi épületek mintegy 90 %-a megsérült, a háború után az újjáépítés elsősorban a lepusztult lakások lakhatóvá tételéről szólt, új házakról szó sem lehetett. Megfelelő rekonstrukció a következő évtizedekben sem valósult meg, jó, ha 10 évben egyszer sikerült egy-egy foghíjtelket beépíteni valami szocreál gyönyörűséggel… Ez azt eredményezte, hogy Józsefváros amúgy is leharcolt állapota nemcsak konzerválódott, még tovább is enyészett. A kerület a nyolcvanas években élte mélypontját, akkorra a bérlakásokra már rossz volt ránézni, a városrész helyett pedig „jobb híján” a nyomor, a bűnözés és a prostitúció virágzott. Akkoriban ugyan elindult egy átfogó rendezési tervféleség, de a rendszerváltás után a koncepció fiókba hullt. Az igazi fordulópontot az 1997-es év jelentette, amikor a VIII. kerület és a főváros összefogásával megszületett a városrehabilitációs program, melynek mára kézzelfogható eredményei is mutatkoznak.

Az indulás

Mint azt Alföldi György, a józsefvárosi és a fővárosi önkormányzat által közösen létrehozott Rév8 közhasznú részvénytársaság vezérigazgatója elmondja, ’97-ben még csak rövid távú célokat tűztek ki maguk elé. A VIII. kerület híre ekkor annyira rossz volt, hogy hosszabb távra tervezni nem is mertek. Belső-Józsefvárosban kezdték el működésüket, és mindössze annyit tudtak, hogy első körben három fronton kell áttörést elérniük. Egyrészt vissza kell állítani a kerület jó hírét, másrészt az életszínvonal emelése érdekében javítani kell valahogy a lepusztult lakásállományon, harmadrészt pedig, mivel az önkormányzat egyedül mindehhez kevés, meg kell találni a megfelelő partnereket.



Partnerekből pedig nincs hiány. Attól függően, hogy milyen jellegű feladatokról van szó, a társak hol magánbefektetők lettek (Corvin Sétány Program), hol pedig a lakosság képében jelentek meg (Magdolna Negyed Program). Az eddig elért legnagyobb eredménynek Alföldi György egyértelműen az imidzs váltást tartja. Bár van még egy sajátos íze a „nyócker szavunknak”, ez egyre halványodik, köszönhetően a 4000 új lakásnak, meg annak, hogy a kerületből gyakorlatilag eltűnt a bűnözés és prostitúció. Koránt sincs persze vége a Rév8 küldetésének, az összes kitűzött cél eléréséhez Alföldi szerint legalább további 10-15 év szükséges.

Miből van minderre pénz?

A legnagyobb költségek a Corvin Sétány Program kapcsán merülnek fel, itt van ugyanis igazán nagyméretű átépítés (a Corvin mozi mögötti területről egész háztömböket bontottak le, a tervek szerint összesen 1100 otthont fognak végleg „kitakarítani”). Itt egy magánbefektető társaság jelent meg, az anyagiak pedig egy a tízhez arányban oszlanak meg az önkormányzatok és a beruházó cég között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 143 milliárdos költségvetésből mintegy 17-18 milliárd terheli a két városházát. A tervek szerint 2013-ra több száz lakás, fedett utcarész üzletsorral, valamint négy irodaház is felépül majd. A másik kiemelt helyen, a Magdolna negyedben pedig, ami 3 milliárd forintból újítható meg, elsősorban fővárosi és a jövőben uniós forrásokat használ fel a Rév8. Erről tudni kell, hogy az ott élő emberekkel szorosan együttműködve történik, és a felújítások mellett (Mátyás Király tér, összesen 4 lakóépület) az utóbbi 7 évben közösségi ház, valamint oktatási és bűnmegelőzési program is létrejött. Köszönhetően annak, hogy a projekt idén júliustól bekerül a kiemelten támogatandó uniós fejlesztések közé, a következő években újabb 2,1 milliárd forint jut majd a folytatásra.