Lakások, de kinek?

Persze joggal merül fel: attól, hogy elbontanak 1100 lerobbant lakást, még nem oldódik meg semmi. Hiszen a kiszuperált kéglikben a szegény családok nem jókedvükben laktak eddig sem, csak épp nem volt pénzük elköltözni. A most készülő ingatlanok pedig nyilván nem az általuk megfizethető kategóriába esnek majd… Alföldi minderre azt mondja, a Rév8-nál dolgozó szociális munkások és szociológusok folyamatosan egyeztetnek a családokkal, hogy mindenki olyan helyre költözhessen, ami jobb színvonalú életet biztosít számára, mint a jelenlegi. A vezérigazgató elmondja, hogy szinte minden esetben sikerült megegyezniük a lakókkal. (Eddig 800 család kényszerült elhagyni otthonát.) Az önkormányzat pedig gyakorlatilag mind a 18 milliárdos önrészét a költözni kénytelenek kárpótlására fordítja. Ezzel kapcsolatban Alföldi György elmondja: akik nagyobb lakásban laktak, általában spórolnak egy kis pénzt, és megpróbálnak egy szinttel feljebb lépni, azok a családok pedig, akik kisebb otthonnal rendelkeznek, jellemzően másik lakást kérnek itt a kerületben. Alföldi szerint eddig mindenki óhaját tudták teljesíteni.



Tudja valaki, mi történik itt?

Reménykeltő eredmények ide vagy oda, a hétköznapi járókelő jobbára csak a hatalmas lármát, a gombamód szaporodó toronydarukat, és a mindent belepő vastag porréteget érzékeli.
Az még a jobbik eset, ha valaki „külsősként”, mondjuk a régi West Balkán hűlt helyét keresve szembesül a VIII. kerületben végbemenő változásokkal, ám ha a környéken lakó sem érti, hogy mi történik körülötte, ha a döntéshozók képtelenek elmagyarázni a lakosságnak a koncepció lényegét, az az egész vállalkozásnak nem csak a sikerét, az értelmét is megkérdőjelezi. Alföldi György szerint erről nincs szó, de azt elismeri, hogy a kerületben élők többsége egyelőre csak a negatívumokat észleli. Azokat kivéve persze, akik új lakásba költözhettek, ők ugyanis elégedettek a változásokkal – teszi hozzá. Azért, hogy az ugrásszerű fejlődésről senki ne maradjon le, folyamatosan fenn kell tartani a kommunikációt a lakossággal. Ennek érdekében rendszeresen publikálnak a két ingyenes józsefvárosi lapban, a Rév8 weboldalát most készülnek megújítani, szinte hetente tartanak lakossági fórumokat, a Magdolna negyedben pedig értelemszerűen mindennapos az együttműködés a felek közt. Mint a vezérigazgatótól kiderül, a legnagyobb kihívás éppen az eredményes párbeszédben van, e nélkül ugyanis szó sem lehet konszenzusról. Márpedig nem egy közösségi vállalkozás esett már kútba itt a fővárosban is azért, mert nem sikerült hatékony kommunikációt folytatni az érintettek között.



Emberek nélkül nem megy

Mint Alföldi György elmondja, a VIII. kerületben eddig még szerencsére nem volt példa arra, hogy az érdekegyeztetés kudarca miatt sutba kellett volna vágni valamely elképzelést. Ennek az országos szinten is komoly összefogásnak hála, a legendás nyócker egyre inkább kilép korábbi árnyékából, és mindezt úgy teszi, hogy közben a hagyományos értékeit (régi Palota negyedet, több mint 140 műemléki védettségű épületét, a rendkívül sokszínű társadalmi összetételét) sem dobja el. Könnyű belátni azonban, hogy a látványos építkezések fabatkát sem érnének a kevésbé szembetűnő, ám annál nélkülözhetetlenebb szociális programok megvalósítása nélkül. A vezérigazgató külön is utal rá, hogy Nyugat-Európában már rég felismerték: egy-egy városrész rehabilitációja a gondosan végrehajtott társadalmi programok nélkül elképzelhetetlen. Különben azt, hogy mennyire nem csak építészeti kérdésről van szó, az is bizonyítja, hogy a Rév8 1997-es indulása óta jelentős szakemberállomány változáson esett át, melynek eredményeképp a társaságnál dolgozóknak ma már több mint a fele humán végzettséggel rendelkezik.

De mit mond a független szakember?

Az eddig elhangzottakból sok minden kiderült már a józsefvárosi rehabilitációról. Alföldi György rendkívül készségesen állt az olvasók rendelkezésére, ám a hírextra kíváncsi volt egy független szakember véleményére is. Dr. Kovács Zoltán geográfus, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének tanszékvezető tanára, a téma elismert tudója összességében pozitív hangon szólt a rehabilitációról. Elmondta, hogy sokat javult a közbiztonság a VIII. kerületben, az imázsváltásról szóló kijelentést tehát igaznak tartja. Kiemelte, hogy egy sikeres városrehabilitáció csak 50%-ban tégla és malter, a másik 50%-ot a javuló közbiztonság, a helyi lakosság aktív bevonása a programokba, a helyi társadalom kohéziójának ezáltal történő erősödése, a lakónegyed imázsának és persze lakáspiaci helyzetének javulása, és még egy sereg "tudati" dolog teszi ki.

Ez az, amiben a Rév8 Kovács Zoltán szerint újítani tudott. Arra a kérdésre, miszerint tényleg megoldás lehet-e a Magdolna negyedben zajló közösségi programok szervezése a társadalmi gondokra, a szakértő azt felelte: igen, mert azok az emberek, akik nem ismerik egymást, bizalmatlanok egymással szemben, nem mozgósíthatók környezetük megújítására, saját anyagi tartalékaik invesztálására, lakóházuk, utcájuk, negyedük ápolására, gondozására. Kovács szerint a közösségi összetartó erő nagy "úr", sok mindent el lehet érni vele, különösen a szegény, alacsonyabb státuszú lakónegyedekben. Nem miden pénz kérdése.

Kovács Zoltán megrősítette az Alföldi György által vázolt összefogást is, bár hozzátette, hogy ennek szerencsés személyi, politikai, és egyéb szubjektív okai vannak. Mindenesetre jelzi, hogy csak akkor lehet sikeres egy városrehabilitációs beavatkozás, ha a benne résztvevők között egyetértés, összhang alakul ki, s erre minden résztvevő törekszik. Sokszereplős a folyamat, nem könnyű a konszenzust elérni - mondta Kovács.

Nem szégyen a jobbtól tanulni

Dr. Kovács Zoltán úgy véli, a Rév8 annak köszönheti sikereit, hogy nem volt rest felkutatni a pozitív európai példákat, és képes volt a gyakorlatban is átvenni a modern városrehabiltiációs módszertant. "Ma már a Rév8 beavatkozás az európai várostervezők és -fejlesztők érdeklődésének homlokterében áll, s a legsikeresebb ilyen kísérletnek tartják az egykori Vasfüggönytől keletre. Érthető a felfokozott érdeklődés, hiszen a Roma negyedekkel járó problémahalmazt, azok lehetséges kezelését Európa most tanulja." - summázott a szakember.