Donald Olson árapályszakértő szerint ugyanis ezen a két napon a La Manche-csatorna "rossz irányban" folyt, így a római seregeknek augusztus 22-23-án kellett partra szállniuk a mai Deal közelében - olvasható a BBC News hírei között.

A római hadvezér száz hadihajóval érkezett, fedélzetükön a tízezer katonát számláló két légióval. Ám ahogy a flotta Dover fehér szikláihoz közeledett, felfedezték a parton felsorakozott lándzsás kelta harcosokat. Ez arra késztette a rómaiakat, hogy jobb helyet keressenek a partraszálláshoz.

Julius Caesar arra utasította hajóhadát, hogy a part mentén haladva keressen kikötésre alkalmas helyet, amelyet hét mérfölddel (mintegy 12 kilométerrel) távolabb találták meg. A tudósok között eddig vita tárgyát képezte, hogy jobb vagy bal felé indult el a római flotta, és pontosan hol kötött ki.

Caesar erős hullámzást, teliholdat, valamint óceáni áramlatokat említ. Korábban Edmund Halley és George Airy csillagász erre az információra építve próbálta megoldani a kérdést, ám nem tudtak közös nevezőre jutni.

Donald Olson kísérletét tavaly augusztusban végezte el, amikor az árapályi tényezők, valamint a Nap és a Hold állása csaknem pontosan azonos volt a Kr.e. 55-ös helyzettel. Az amerikai kutatók expedíciót szerveztek Anglia déli partjaihoz, hogy a gyakorlatban kipróbálják feltevésüket.

Azon a napon, amely időben a leginkább megfelelt Julius Caesar partraszállása történelmileg elfogadott időpontjának, Donald Olson egy almát dobott a tengerbe Deal mólójáról, megközelítően azon a délutáni órán, amikor Caesar leírása szerint a flotta a parthoz közeledett. Az alma dél-nyugat, azaz Dover felé vette az irányt. Ez viszont arra enged következtetni, hogy a római flotta azon a napon nem haladhatott Doverből Deal felé.

"A La Manche-csatorna azon a napon rossz irányban folyt" - mondta Donald Olson.
A kutatók azt is megvizsgálták azonban, hogy nem történhetett-e a partraszállás néhány nappal korábban.
Azon a napon, amelyen az áramlási viszonyok a Kr.e. 55 augusztus 22-23-ára emlékeztettek, a kutatók egy csónakot béreltek és GPS-segítségével figyelték, hogy miként sodródik az áramlatokkal. Mint kiderült, a csónak észak-keletre, Deal felé haladt.

Az óceáni áramlatok tehát lehetőséget biztosítottak Caesar számára, hogy jobb felé manőverezze a flottáját, megtegyen hét mérföldet, s az apállyal kikössön azon a helyen, ahol a mai Deal áll.

Ez az a hely, amelyet a történészek többsége már korábban is a partraszállás legvalószínűbb helyének tartott, az árapályszakértők viszont vitattak. Caesarnak a telihold éjszakájára való utalása szintén augusztus 22-23-át valószínűsíti.

Mind a történészeknek, mind az árapályszakértőknek igaza volt, amennyiben ez volt a partraszállás tényleges időpontja - mutatott rá Olson.