Hamisak a kristálykoponyák

A párizsi Branly-múzeumban már három hónapja kimutatták, hogy az ott őrzött, korábban "prekolumbiánusnak" minősített kristálykoponyát a 19. században csiszolták ipari eszközökkel.

A kristálykoponyákhoz fűződő legendás történetek ihlették a híres Indiana Jones filmsorozat közelmúltban bemutatott epizódját, az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című produkciót is.

A hegyi kristályból készült, aztéknak vagy majának mondott koponyák a 19. század végén tűntek fel a régiségpiacon, jelenleg 12-ről tudnak. Kilenc magánszemély birtokában van, a többi az említett három múzeum "kincse".

Az új tanulmány szerint számos bizonyíték szól amellett, hogy csak néhány évvel azelőtt "gyártották le" őket, hogy piacra kerültek.

A British Museum által 1897-ben megvásárolt, 15 centiméter magas darab kristályait esztergapadon és fúrógéppel munkálták meg, majd fémeszközökre erősített gyémánttal csiszolták - állapította meg az elektronmikroszkópos vizsgálat.

A Smithsonian Institute 1992-ben-ban beszerzett 25 centis kristálykoponyáján is kimutatták ipari csiszolókorongok és csiszolóanyagok "enyhe nyomát" - ilyenek nem léteztek a mai Latin-Amerikában Kolumbusz és az európaiak érkezése előtt.

A British Museum és a Quai Branly múzeum példánya a 19. században egy Eugene Boban nevű, kétes hírű műkereskedő kezén is átment.

A 12 kristálykoponyát feltűnésétől kezdve legendás történetek övezték. Úgymond az együttest a mitológiai Atlantisz népe hozta a földre, hogy átadja ismereteit az emberiségnek, majd az olmék, a maja és az azték indiánok őrizték egy nagy piramisban.

Ha sikerül összegyűjteni őket - hangzott az egyik legenda -, a koponyák megszólalnak, táplálkoznak és mágikus hatalomra tesznek szert. Ha pedig a maja naptár utolsó napján, 2012. december 21-én felsorakoztatják őket, a Föld forgása leáll.

Az új Indiana Jones-kalandban egy diktatúra ügynökei éppenséggel a világ fölötti uralmat akarták megszerezni a koponyák birtokában.