Egyre több, hetente tíz-tizenöt megtévesztett magyar munkavállaló keresi fel a magyar nagykövetségeket és konzulátusokat azokban az országokban, amelyek megnyitották munkaerő-piacukat - mondta Oláh Lajos, a konzuli érdekvédelmi és jogi osztály vezetője.

A legtöbb magyart Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban csapják be, de találkoztak ilyen esetekkel az új tagállamokban, így például Csehországban is - tette hozzá.

A visszaélések miatt a Külügyminisztérium tájékoztatási kampányba kezd a munkaügyi központokkal közösen. Az akció részeként a legnagyobb hirdetési újságokban is felhívják majd a munkavállalók figyelmét a veszélyekre.

A magukat munkaközvetítőnek kiadó csalók a csábító álláshirdetéseket általában Magyarország olyan régióiban jelentetik meg, ahol nagy a munkanélküliség. Sokan nem tudnak ellenállni az ajánlatnak, és akár saját otthoni egzisztenciájukat is felszámolva, kölcsönt felvéve indulnak útnak - mondta az osztályvezető.

A hamis álláshirdetéseket általában arról könnyű felismerni, hogy túl sok jót ígérnek. Így például a legtöbb ilyen hirdetés azt ajánlja, hogy fizetik a munkavállaló kiutazásának költségeit és kéthavonta a hazautazás árát, valamint a szállásköltséget; a kinti minimálbérnél több pénzt lehet keresni, a túlóráért pedig kiemelkedően sok pénz jár.

Ezekben a hirdetésekben általában azt is leírják, hogy a munkavállalónak semmilyen idegen nyelvet nem kell beszélnie - mutatott rá.

A tárca egyebek mellett azt tanácsolja a külföldre készülő munkavállalóknak, hogy kiutazás előtt ellenőrizzék a munkaközvetítőt és a munkáltatót is; minden esetben oda és vissza vegyék meg a menetjegyet; legyen náluk elég pénz a kinnmaradáshoz; a szerződést csak azután írják alá, hogy megértették az abban foglaltakat; továbbá ne fizessenek az állásközvetítőnek.

Amikor ugyanis az álláskeresők, a jól hangzó ígéretek csábításának engedve, megérkeznek külföldre, a magukat munkaközvetítőknek kiadók jelentős pénzt kérnek tőlük a szállásért és a közvetítésért, majd a következő napon eltűnnek.

A becsapott munkavállalóknak ilyenkor általában már a kinnmaradásra és a visszaútra sincs pénzük. Az esetek másik részében a munkakörülmények elviselhetetlenek, ezért kényszerülnek menekülni a munkavállalók - összegezte a külügyminisztériumi tapasztalatokat az osztályvezető.

Kiemelte: a magyar konzulok ilyenkor megpróbálnak segíteni a bajbajutottakon, pénzt azonban csak a legvégső esetben adhatnak a hazajutáshoz.

A diplomaták általában a hazaút megszervezése mellett felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal, tanácsokat adnak a jogi kérdésekben, ügyvéd- és tolmácskeresésben.

Nem lehet megmondani, hogy pontosan mennyi pluszköltséget jelent a magyar államnak a becsapott munkavállalók hazajuttatása, annyi tudható, hogy tavaly 77 alkalommal adtak pénzt a konzulok a hazajutáshoz, ez az esetek öt-tíz százalékát jelenti - mondta Oláh Lajos.

A Külügyminisztériumnak nincs arról információja, hogy valaha is bíróság elé állítottak volna olyan ál-munkaközvetítőt, aki magyarokat károsított meg - tette hozzá.