Beteg a lelkünk. Legalábbis a világban nyitott szemmel járók számára ez az üzenet kristályosodik ki. Egymás után nyílnak a meditációs centrumok, dívik az alternatív gyógyászat, és ma már szinte minden felfázás lelki eredetű. Na, persze nem azt mondom, hogy a 21. század (magyar) társadalmának embere a mentális higénia csimboraszója, de tényleg szükségünk van erre a sok „hókusz-pókuszra”, vagy ez is csak egy újabb módja, hogy pénztárcánkat is „fittnesseljük” és megőrizzük karcsúságát? Egyébként a wellness és fitness lassan kimegy a divatból és a németektől importált selfness lépj a helyébe, amely már nem csak külsőleg kényeztet minket, hanem egy jó adag lelki harmónia is része a csomagnak. Szakértő segítségével utána jártunk az új trendnek és beleástuk magunka néhány régebbibe, már csak az összehasonlítás végett is.

A wellness után szabadon

A wellness hétvége után tehát a selfness hétvégéé a jövő. A selfnesst Matthias Horx hozta létre Németországban 2002 a wellness továbbfejlesztéseként. Magyarországon egyenlőre még csak egy hotel kínál testi-lelki újjászületést selfness program keretében, a Zichy Park Hotel. Dr. Kuklis Eszter természetgyógyász a program orvos tanácsadóinak egyike. Tőle érdeklődtünk, mi is ennek a programnak a lényege, és mi különbözteti meg a wellnesstől.

„A wellness lényege a jólét és egészség elérése, de passzív módon. A selfness program vendégei aktív részt résztvevőkké válnak, el kell sajátítaniuk bizonyos stresszoldó technikákat és öntevékenyen felelősséget kell vállalniuk saját testi-lelki fejlődésükért.” A hotelban tehát egy négy napos program keretében lehet selfnesselni, minden programnak megvan a maga központi témája, mint például az önismeret, a harmónia, a párkapcsolat, vagy a test. Az előadásokat és a gyakorlattal egybekötött oktatást főleg természetgyógyászok tartják. „Az órák a legkülönbözőbb módon zajlanak, például végigvezetünk egy relaxációt, majd írásos anyagokat adunk, hogy otthon egyedül is tudják gyakorolni, megmutatunk akupunktúrás technikákat és önmasszázst, vagy mandalát festünk.” A mandala festegetés után pedig elmehetünk például egy jó kis műszeres energetikai állapotfelmérésre (erről nem sikerült kideríteni, hogy micsoda) vagy egy kronobiológiai elemzésre, ami megmutatja, hogy korunkhoz képest milyen állapotban van a szervezetünk. A természetgyógyásztól azt is megtudtuk, hogy a selfness szinte mindenkire ráfér, aki felelősséget vállal saját egészségéért, hiszen a hangsúlyt a megelőzésre fekteti.

Egységben az erő

„A kineziológia Magyarországon körülbelül 15 éve jelent meg és itthon a „one brain” kineziológiai ág a legelterjedtebb” – meséli Csibi Krisztina kineziológus. „Ennek a módszernek a lényege, hogy a két agyfélteke összehangoltan működjön, hiszen akkor vagyunk a leghatékonyabbak, ha ez létrejön.” A kineziológus azt is elmesélte, hogy stresszhelyzetben mindig csak az egyik agyféltekénk működik. Való igaz, egy feszültséggel teli helyzetben gyakran viselkedünk „féleszűen”. Ha azonban el tudjuk érni a két félteke közötti harmóniát, nem fogjuk fel stresszként az adott szituációt. Csibi Krisztina a kezelés lefolyásáról is beszámolt nekünk: a szakember a páciensen úgynevezett izomtesztet végez, ami abból áll, hogy nyomást gyakorol a test különböző izmaira, és közben kérdéseket tesz fel. Ezekre az izmok elernyedéssel vagy megfeszüléssel válaszolnak, amiből a kineziológus múltbéli emlékekhez kötődő negatív érzésekre következtet. A feldolgozatlan problémát különféle korrekciós módszerek hivatottak megoldani, mint például vizualizációs módszerek, beszélgetés vagy akupunktúra. Izmaink tehát nem csak az edzőteremben eltöltött órák számáról, de múltbéli emlékeinkről is árulkodnak. A módszer egyébként a gerincproblémáktól az önbizalomhiányig szintén mindenre jó – az aloe verához hasonlóan.

Egyre jobban és jobban

Be kell valljam, kicsit elfogult vagyok az agykontroll ügyében, hiszem pár éve magam is elvégeztem egy tanfolyamot. Bár még nem értem el a 200-as IQ-t, nem tudok a gondolataim erejével rávenni senkit, hogy leszokjon a dohányzásról, és nem tudom az agyamat ébresztőóraként használni, az időnkénti relaxációt hasznosnak és stresszoldónak tartom. Sőt legnagyobb agykontrolos sikeremként elkönyvelhetem, hogy alfában egyszer megtaláltam egy rég elveszettnek hitt körömlakkot – persze már rég beszáradt, de nem ez a lényeg. Azok kedvéért, akik esetleg még nem ismerik a történetet: Jósé Silva egy texasi úriember volt, aki eredetileg olyan módszert szeretett volna kitalálni, ami segít gyerekeinek a tanulásban. Nos ez olyan jól sikerült, hogy több évtizedig tartó parapszichológiai kutatások következtek, aminek eredménye az agykontroll megszületése volt. A módszer Magyarországon sem új keletű dolog, Domján László honosította meg kicsiny hazánkban és gyakorlatilag a rendszerváltás óta oktatja és műveli. Az agykontroll abból a bizonyított tényből indul ki, hogy agyunknak csupán két százalékát használjuk ki, és, hogy gondolatainknak teremtő erejük van – már ha nem a gázáremelés vagy a csekkbefizetések körül forognak. Az agykontroll a három módszer közül talán a „legmisztikusabb”, hiszen míg a kineziológia izmunk jelzéseit veszi alapul, és a selfnessnek is fontos eleme az egészséges táplálkozás és mozgás, addig az agykontroll tisztán a pozitív gondolatok építő hatásából indul ki, és alapja a rendszeres meditálás.

Azt természetesen képtelenség eldönteni, hogy melyik módszer az üdvözítő, de nem is ez a lényeg. A fő, hogy kiválasszunk egyet, higgyünk benne és javítson a közérzetünkön. Amennyiben képes oldani a stresszt, már jól jártunk.