A fényképekkel gazdagon illusztrált munkát, amely az Ekren Könyvkiadó Kft. gondozásában látott napvilágot, hétfőn mutatták be a sajtónak a budapesti Közlekedési Múzeumban.

Szabó Attila pilóta, repülőmérnök, a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és űrhajózási gyűjteményének vezetője, a könyv megírásának szükségességét indokolva rámutatott, hogy amikor tárlatvezetést tart diákoknak, a fiatalokat általában meglepi, hogy ember járt a Holdon, s Farkas Bertalan személyében volt magyar űrhajós.

Ugyanígy elcsodálkoznak a fiatalok Magyarország szerepvállalásáról hallván az űrkutatásban, arról, hogy milyen magyar gyártmányú eszközökkel végeztek-végeznek méréseket űrhajók fedélzetén.

Mint Szabó Attila rámutatott, az Űrkorszak című könyv épp azt a célt szolgálja, hogy szétoszlassák az űrkutatással kapcsolatos téveszméket, megszüntessék a fehér foltokat.

A műben kitérnek az ősök elképzeléseire, hiszen az embert évezredek óta foglalkoztatja a kérdés: milyen lehet a Földet körülvevő világ, milyenek a bolygók és a csillagok, s miként lehet eljutni hozzájuk. Az ősök elképzeléseit a rajzok, a mítoszok révén ismerhetjük.

A köztudatban Ikarosz az első ember, aki a levegőbe emelkedett, hogy a Nap közelébe jusson. Ám az első "valódi űrhajós" Lukianosz Ikaromenipposz, vagy utazás az égbe című művében jelenik meg. A főhős, Menipposz madarak szárnyán repül fel, hogy az istenek viselt dolgairól szerezzen tudomást.

Az űrrepülés sok regényírót is megihletett, így Verne Gyulát is, aki az 1865-ben megjelent Utazás a Holdba című művében szemléletesen írja le a súlytalanság állapotát, s azokat a rosszulléteket, amelyeket egy évszázad multán az űrhajósok a valóságban is megtapasztaltak.

Az űrtevékenység gyakorlati, a hétköznapi életben jelentkező hasznának külön fejezetet szenteltek a könyvben. Megtudható, hogy a műholdaknak a meteorológiai előrejelzés, az ásványi kincsek és vízkészletek felkutatása mellett a távközlésben, televíziós műsorszórásban is van szerepe.

Az űrkutatásnak köszönhetjük olyan találmányok elterjedését, mint a napelem, a teflon, a tépőzár, a lárvák bebábozódását megakadályozó légyirtó, vagy a csecsemők légzésének leállását, s a hirtelen bölcsőhalált megakadályozó speciális gyermekpizsama.

Horváth András űrkutató-csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke az űrversenyre helyezte a hangsúlyt, amely az Egyesült Államok és Szovjetunió, illetve Oroszország vetekedését jelentette. E párviadalban mindkét oldalnak egyaránt voltak nagy győzelmei és kudarcai.

 A hatvanas-hetvenes években újabb versenyzők jelentek meg a porondon: európaiak (angolok, franciák), majd japánok, indiaiak, kínaiak.

A felsorolt nemzetek űrhatalommá váltak, mivel saját fejlesztésű hordozórakétákkal saját űreszközeiket indították sikerrel először a Föld körül, majd a Holdhoz, az üstökösökhöz, a bolygókhoz. Ez év októberében startol a VII. kínai űrhajó három kozmonautával a fedélzetén.

A nyolcvanas évek második felében Izrael is belépett az űrhatalmak sorába, s úgy tűnik, hogy a XXI. század elején tovább növekszik a saját hordozórakétával rendelkezők köre.

Horváth András beszélt az űrturizmusról is, így a 2004-ben bemutatott SS1-ről (SpaceShipOne), valamint az SS2-ről, amelyet a tervek szerint 2009-ben állítanak üzembe.

Mint a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke elmondta, ez az első magánűrrepülő: 100 kilométer magasságba képes felemelkedni, s 5-6 percre biztosítani a fedélzetén lévők számára a súlytalanság élményét. Az SS2 lesz az űrturizmus eszköze, hetente tucatnyi űrrepülést végez majd. Oroszországból már kilencen jelentkeztek űrturistának.

Horváth András meggyőződése szerint a 2010-es évektől kezdődik az űrturizmus felfutása. Mint mondta, a magántőke megjelenése vérfrissítést jelent majd az eddig kizárólag államilag finanszírozott űrprogramok számára.