Korábban egyes területeken, így a műszaki képzésben a végzők 40 százalékát érte el azoknak a száma, akik nem szereztek nyelvvizsgát. Ma már érettségit kell tenni idegen nyelvből, ezért ez a szám csökkenő tendenciájú - fejtette ki a tárca illetékese.

A minisztériumnak ugyanakkor nem áll rendelkezésére adat a sikeres záróvizsgát tett, oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerzett hallgatók számáról, ugyanis a tanulmányi kötelezettség után megszűnik a hallgatói jogviszony. A felsőoktatási intézmény rendelkezik információkkal a kiadott igazolások száma alapján, illetve arról, hogy hányan jönnek vissza oklevélért.

A főosztályvezető-helyettes tájékoztatása szerint a legtöbb szakterületen egy vagy két élő idegen nyelvből tett nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása az oklevél kiadásának feltétele. A szakterületek korábban maguk határozták meg képesítési követelmények keretében a nyelvvizsga szintjét, amely alól felmentés nem adható. Jelenleg a törvény alapképzésben legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsgát határoz meg követelményként.

Sikeres záróvizsga, valamint az adott szakra előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítése esetén a felsőoktatási intézmény oklevelet állít ki a hallgató részére. Ha a hallgató sikeres záróvizsgát tesz, azonban nem tudja bemutatni az oklevél kiadásához szükséges, az adott szakra irányadó nyelvvizsgát, úgy a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki a hallgató részére. Ezen igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, azonban tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét - írta a szakember az MTI kérdéseire.

A hallgatók oklevele időkorlátozás nélkül kiadandó, ha az adott szakra előírt nyelvvizsga-követelménynek eleget tesznek. A felsőoktatási intézmény az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül köteles kiadni a hallgatóknak.