Mint azt a szociológus az MTI-nek elmondta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Keresztury ÁMK megyei intézményegysége készítette el a közművelődéssel foglalkozó Zala megyei szervezetek 2007. évi statisztikáját. Tanulmányában a 314 adatszolgáltató - települési önkormányzat, civil szervezet, közművelődési intézmény - adatait elemezte.
A közművelődési intézmények 83 százaléka önkormányzati, fenntartói támogatással működik, 11 százalékát kulturális célú civil szervezetek finanszírozzák, 6 százaléka pedig önkormányzati támogatás mellett, döntően egyesületi fenntartással működik.
Az adatszolgáltatóktól kapott információk szerint évről évre csökken az önálló gazdálkodású intézmények száma és egyre kevesebb településen jellemző a többfunkciós - mint például az általános művelődési központ (ÁMK) keretében végzett - közművelődési tevékenység.
Egyre több intézményt minősítenek át "közösségi színtérré", ami a nyitvatartási rendben is változást jelent. A "csak" színtérrel rendelkező településeken mindössze néhány napra korlátozódik a közművelődési tevékenység, ahol viszont komplex szolgáltatást nyújtó intézmény működik, ott a költségvetésből biztosítani tudják a rendszeres nyitva tartást is.
A településeken kevesebb könyvtár, mozi, szabadtéri színpad és ifjúsági klub működik, mint a korábbi években, ugyanakkor megduplázódott a különböző közösségi célokra felhasználható irodák, termek, imaházak száma. Egyre több információs iroda, teleház, galéria és helytörténeti gyűjtemény, sportlétesítmény található a falvakban.
Nadrai Lászlóné hozzátette: az intézménybezárások és összevonások miatt az előző évekhez hasonlóan idén is jelentősen csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakalkalmazottak száma. Az adatok a "kiszolgáló személyzet" jelentős csökkenését is mutatják: 2007-ben a foglalkoztatottak több mint fele még gazdasági-ügyviteli, valamint műszaki-technikai-fizikai tevékenységet végzett, idén viszont a közművelődésben foglalkoztatottak csaknem 60 százaléka szakmai feladatot lát el. A közművelődésben egyébként 2006-ban összesen 361 főt, 2007-ben pedig mindössze 306 főt foglalkoztattak.
A bevételek alakulásáról elmondta: 2007-ben a közművelődési intézmények összbevétele 1,9 milliárd forint volt. Az előző évhez képest az önkormányzati finanszírozás mintegy 150 millió forinttal, a pályázati és egyéb támogatások pedig csaknem 90 millió forinttal csökkentek.
A bevételek 51 százaléka önkormányzati támogatásból, 20 százaléka pályázati forrásból, illetve a személyi jövedelemadó 1 százalékából, és mintegy 30 százaléka saját tevékenységből adódik össze.
Jelentősen csökkentek a kiadások is, aminek egyik oka, hogy 2007-ben lényegesen kevesebbet költöttek épület-felújításra.
Az alkotó művelődési közösségek száma évek óta csaknem változatlan: tavaly több mint 400 csoport működött, csaknem 7 ezer taggal, összesen három és félezer bemutatót tartottak, illetve kiállítást rendeztek.
Növekedett ugyan a klubok, szakkörök, tanfolyamok száma, de az adatok azt jelzik, hogy kevesebben vettek részt a foglalkozásokon: 2006-ban 880 csoportnak 20 ezer résztvevője, 2007-ben pedig 940 csoportnak mindössze 19 ezer résztvevője volt.
A szociológus megjegyezte: a kisebb, de sokszor a közepes nagyságú településeken is gyakori, hogy mindössze egy-két program jelenti az éves közművelődési feladatellátást.
Az adatokat összehasonlítva kevesebb rendezvényen évről évre nagyobb számú közönség vesz részt: 2005-ben 5.200, 2007-ben pedig 4.300 alkalommal szerveztek népünnepélyeket, falunapokat, fesztiválokat, a programoknak ugyanakkor mindkét évben megközelítőleg 1,2 millió résztvevőjük volt.