Nincs tisztázva, hogy a homoszexuálisok felvonulása kulturális eseménye-e, vagy egyszerűen polgárpukkasztó provokáció, az ellentüntetők tojásdobálásával kapcsolatban pedig még mindig megoszlanak a vélemények, hogy belefér-e a véleménynyilvánítás szabadságába, vagy sem.

Ebben az atmoszférában jött a hír, hogy brutálisan bántalmazták Alsószentiván polgármesterét egy horgászdzsembori ideje alatt. A történet előzményéhez röviden hozzátartozik, hogy – a nol.hu írása szerint – két quados természetvédelmi területen randalírozott, majd azután, hogy a polgármester leállította a két embert, eszméletlenre verték.

A szervezők feladata

Az eset felveti a kérdést, hogy mire is jók a rendvédelmi szervek, valamint a rendezvények szervezőinek mekkora szerepe van a balhék kirobbanásában. Szántó Gábort, az Országos Polgárőr Szövetség sajtófőnökét kérdeztük, mit szól az esethez. Szántó válaszában elmondta, hogy hiba volt nem kihívni a polgárőrséget a rendezvényre, mint ahogy általában hiba úgy rendezvényt bonyolítani, hogy nincs ott senki, aki a rendre vigyázna. A rendbontókkal szemben természetesen az állampolgár is felléphet, azonban a polgárőröket külön törvény is védi.

Arra kérdésre, hogy milyen jogi háttérrel rendelkezik a polgárőrség, illetve milyen fellépési lehetőségeik vannak, a sajtófőnök elmondta, hogy a polgárőröket a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. számú törvény közfeladatot ellátó személyként védi. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki egy polgárőrt intézkedés esetén fizikailag bántalmaz, az egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ez azonban ritkán fordul elő, ilyenért börtönbüntetést évente egy-két alkalommal szabnak ki a magyar bíróságok – mondta Szántó Gábor.

Joga van fellépni... de hogy?

A polgárőrnek – folytatta Szántó – joga van a tetten ért bűnelkövetőt, szabálysértőt a helyszínen tartani, s mielőbb átadni a rendőrségnek. Évente így több mint tízezer bűncselekményt szakít meg a polgárőrség. Magyarország településeinek kétharmadán 82 ezer polgárőr teljesít szolgálatot – tette hozzá. A rendezvények nagy részét is a polgárőrség biztosítja, mert nem kerül pénzbe.

A polgárőröknek nincs fegyverük, ezért sosem egyedül, hanem hárman-négyen teljesítenek egyszerre szolgálatot, a „sok lúd disznót győz” elve alapján. Ez az erő elegendő szokott lenni arra, hogy puszta jelenlétükkel elriasszák a potenciális bűnelkövetőket, tetten érés esetében pedig a helyszínen tartsák az illetőt.

A helyszínen tartás során a polgárőr nem alkalmazhat erőszakot, azonban ha szükséges, akkor erővel kell a fülön csípett elkövetőt a helyszínen tartani. Ezen túl a polgárőrnek módja van az önvédelemre, azaz ha sérülés okozására képes eszközzel szállnak szembe vele, akkor hasonló eszközzel – védekezés gyanánt – felléphet.

Polgárőr és rendőr közösen az ideális

A polgárőrség a megközelítőleg (2007-es adat szerint) hétmillió óra szolgálati időből körülbelül egymillió órát rendőrökkel közösen (az esetek többségében körzeti megbízottakkal) járőröztek. Ez két okból előnyös. Ha egy bűncselekmény színhelyére két-három polgárőrrel közösen száll ki a körzeti megbízott, akkor rendelkezésre áll a megfelelő fizikai erő („egy rendőr nem rendőr”) a tettes lefogásához, a körzeti megbízott pedig rendőrként már bilincselhet is. Szántó Gábor elmondta: az egymillió óra közös (rendőr-polgárőr) járőrözés kevés, ezt legalább hárommillió órában kellene teljesíteni.

A polgárőrség létszáma nagy – mondta a sajtófőnök –, így jelentős adminisztrációs és szervezési feladatokkal kell a polgárőrségnek megküzdenie. Ráadásul a polgárőrök számára gyakran megterhelő, hogy munkaidő mellett látják el kötelességüket, anyagi juttatás nélkül. Megoldás lehetne a főállású polgárőrök alkalmazása, fizetésért.

Önkormányzati városőrség

Az önkormányzati városőrség (az ún. sheriffek) konkurenciát jelenthet a polgárőrség számára. Ezt Újbuda (Budapest, XI. kerület) önkormányzata kívánja bevezetni, mely – Szántó szerint – értelmetlen, hiszen nem lesz több jogosultságuk, mint a polgárőröknek. Ugyan a rendszerváltáskor már volt szó hasonlóról, másolva az amerikai mintát, azonban az ötletet a ’90-es évek elején elvetették, mondván, nem olyan a helyzet, hogy szükség lenne rájuk. A városőrség az önkormányzat alá van rendelve, s a pénzelés is önkormányzati kérdés, amely nem kis összegeket emészt fel, másrészt félő, – mondta Szántó Gábor – hogy a helyi politikától függene a kerületi városőrség intézménye.

Harmadrészt, Magyarországon rendőrhiány van, amely problémán a városőrség belátható időn belül nem tud segíteni, amilyen feladatokat pedig el tud látni, azt el tudja látni a már létező, s bejáratott polgárőrség is.

Saját kézben

Az önkormányzati városőrséggel kapcsolatban megkérdeztük Fodor Vince XI. kerületi alpolgármestert is. Az alpolgármester elmondta, hogy korábban a Fővárosi Közterület-felügyeletnek fizettek hat közterület-felügyelőt (bérezés, felszerelés). Ez Fodor szerint nem működött, ugyanis nem az önkormányzat látta el a munkaköri jogosultságokat, s Újbudának nem volt beleszólása abba sem, hogy melyik területre vezényeljék ki őket.

Az önkormányzati városőrség szerepe tehát az, – folytatta az alpolgármester – hogy az önkormányzat a saját kezében tudja a kerületi közterületeinek őrzését és védelmét. A városőr (mely jelenleg a kerületi közterület-felügyelet intézményrendszerén belül van) nem hatósági személy, így amennyiben bűncselekményt vagy szabálysértést lát – a polgárőrséghez hasonlóan – jeleznie kell. Mindezen túl lehet hozzá fordulni egyéb segítségért, ha valaki rosszul van, kidőlt egy fa, vagy veszélyesen kátyús az út – mondta Fodor Vince. Ezekben az esetekben a városőr segítséget nyújt, tájékoztatást ad, hogy kihez lehet fordulni.

Egyelőre tisztázatlan viszonyok

Az alpolgármester elmondta továbbá, hogy még sok minden nincs letisztázva az önkormányzati városőrség körül, ebbe beleértve szervezeti, állományi, s anyagi kérdéseket is.

Az önkormányzati városőrség és polgárőrség közötti különbség, hogy a polgárőrség önkéntes, míg a városőrség állománya hivatásos lesz, mely megbízási alapon, fizetésért fog működni, így az elvárások is sokkal szigorúbbak lesznek. Hosszú távon a cél a rendőrség, az önkormányzati városőrség és a polgárőrség feladatköreit kombinálják – mondta az alpolgármester. A rendőrség személyi állománya alacsony, a polgárőrség pedig nem járhat el hatósági szervként, mint a rendőr, vagy akár egy közterület-felügyelő.

A bejelentés minőségét a bejelentéskor szakavatott munkatárs rangsorolja, hogy oda elég-e a városőr, vagy a rendőrség, s annak megfelelően értesíti a megfelelő szervet. Amennyiben a helyzet súlyosabb, mint várható volt a telefonos bejelentés alapján, a városőr azonnal értesíti a rendőrséget. Amennyiben sikerült nyakon csípni az elkövetőt is, őt a helyszínen kell tartania.

Nem egységes

A magyar rendvédelem, értve ezalatt a rendőrséget, polgárőrséget és a városőrséget tehát nem egységes, s nincsenek a hatáskörök sem világosan megállapítva – különösen az utóbbi két szervezet esetében. Ez különösen nehézzé teszi a jogkörök közötti eligazodást, nem csak a külső szemlélőnek, de magának a rendfenntartó erők tagjának is. Ez tehát nem csak a rendőrségre vonatkozik – pár napja, a melegfelvonulás kapcsán került szóba a cselekvési lehetőségek tisztázása -, hanem az állampolgár védelméért síkra szálló szervezetek egymáshoz való viszonyára is