Magát a precíziós mérleggyártást az új fém, az alumínium előállítása tette lehetővé, mely a Göttingenben tevékenykedő Wöhler nevéhez fűződik. Az egyre pontosabb és megbízhatóbb mérlegek titka azóta is a hozzájuk felhasznált anyagok tulajdonságában rejlik, a mechatronikai fejlesztéseket a felhasznált ötvözetek minősége határozza meg.
A finommechanikai műhelyében az első rövid karú analitikai mérleget kifejlesztő Sartorius a későbbi típusokkal is számos tömegmérési rekordot ért el. 1971-ben állította elő a cég az első nanogrammos mérleget, mellyel felállította a legpontosabb mérés világrekordját. Ezt a mérleget használták a Neil Armstrong által gyűjtött holdkőzet mérésére is.
A korábbi mérlegek mechanikája akár 200 darabból és többféle fémből állhatott, ma egyetlen fémötvözetből, egy darabból készítik. Az újonnan kifejlesztett Sartorius mérlegekkel a mérési tartományt akár 40 millió egységre is fel lehet bontani. Összehasonlításként: egy személymérleg 120 kilogrammos mérési tartományán belül egytized kilogramm felbontásra képes, vagyis 1200 egységre bontja a mérési tartományt.
Az egyre pontosabb mérlegeknek a legváltozatosabb körülmények közt kell megbízhatóságukat bizonyítaniuk: vákuumban vagy éppen nagy nyomáson, extrém magas hőmérsékleten vagy agresszív anyagok jelenlétében. Ezekre a tömegmérési feladatokra külön-külön kell kifejleszteni a megfelelő megoldást. A korszerű mérőcellákkal a folyamatokon belüli mérés is lehetővé vált számos iparágban. Egy különleges példa erre, amikor táplálkozási zavarokkal küszködő emberek vizsgálatához a kórházi ágy alá mérőcellát helyeznek el a folyamatos tömegméréshez.
Az 1734-ben alapított göttingeni egyetemen olyan világhírű magyarok tanultak vagy oktattak, mint Bolyai Farkas, Kőrösi Csoma Sándor, Kármán Tódor, Zsigmondy Richárd, Neumann János, Winger Jenő vagy Teller Ede. Zsigmondy Richárd, a későbbi Nobel-díjas vegyész, a kolloidkémia megteremtője, itt fejlesztette ki a világ első membránszűrőjét és hideg ultraszűrőjét. A két találmány a Sartorius elválasztási és szűréstechnikai ágazatának alapja lett, ebből nőtt ki a mai innovatív biotechnológiai vállalat.
A membránszűrőkön kívül sejtkultúrák fermentálással való előállításához, illetve tisztításához fejleszt a cég a gyógyszeripar számára eszközöket. Ezek legújabb nemzedéke egyszer használatos, azaz eldobható akár a bioreaktor is. A 2002 után újonnan engedélyezett gyógyszereknek már több mint fele biotechnológiai úton készül, ezért ez a kutatási irány sokat ígér.
