Az őshonos növények és a behatoló fajok kiválogatása nagyon fontos a környezetvédelem szempontjából. Mióta Panama püspöke 1535-ben landolt a szigeteken, az emberek szándékosan vagy véletlenül kecskéket, szedret, tűzhangyákat és egy csomó egyéb fajt hoztak a szigetvilágra, ezzel átalakították az evolúciós biológusok és a természetkedvelők számára olyan értékes ökoszisztémát.

A szigetek 825 behurcolt faja számban felülmúlja az ott őshonosnak számító, 552 növényfajt. Emellett 62 olyan növényfaj is van, melynek őshonos mivolta kétes, a kutatók nem biztosak benne, hogy azok már az ember megjelenése előtt is a szigeteken éltek-e vagy sem. "Akárhányszor egy szigetet érintő tanulmányról van szó, az egyik legfontosabb tényező, honnan érkeztek az ott lévő fajok, hogyan és mikor kerültek oda" - mondja Conley McMullen botanikus.

A Santa Cruz szigetről származó üledékmintákban lévő kövületek vizsgálatával, Emily Coffey brit végzős hallgató megerősítette, hogy a kétes őshonos fajok közül legalább négy - köztük egy hibiszkusz-faj - már ezer évvel ezelőtt is a szigeten élt. Coffey a fosszilis polleneket vizsgáló kutatókkal működik együtt, és úgy tűnik, számos fajt valószínűleg őshonosnak kell majd besorolni a közeljövőben.

A kutatók gyakran úgy mérik fel egy különleges növényfaj eredetét, hogy annak megoszlását tanulmányozzák. Azok, melyek egy sziget egészén el vannak terjedve, nagy valószínűséggel őshonosak, míg azok, melyek emberi települések körül helyezkednek el, feltételezhetően invazívak. "Mindennek elvégzésére azonban csak egyetlen bizonyos módszer van, az pedig a paleoökológiai adatok átvizsgálása" - mondja Keith Bennett paleoökológus.

A minták begyűjtéséhez Coffey és kollegái Santa Cruz ködös felföldjeire utaztak. Lápokban végeztek fúrásokat, ahol az üledék évezredeken át megmarad. A többi szigeten hiányzott azon zavartalan környezet, melyet a kutatók kerestek. A Galápagoson azonosított invazív fajok száma az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett, ahogy az ökoturisták megszállják a szigeteket, mások pedig oda vándorolnak dolgozni. Johannah Barry, a Galápagosi Felügyelőség elnöke szerint, drámaian megnövekedett a szigetvilágot célzó forgalom. 1991-ben, hetente három repülőjárat érkezett a szigetre, ma már naponta öt járat van.

A parkőrök és a Charles Darwin Alapítvány azon dolgozik, hogy helyreállítsa a szigetek eredeti környezeti állapotát. Már sikert értek el a behatoló kinin fa visszaszorításában. Coffey kutatása segíthet a parkőröknek eldönteni, mely növényeket kell kigyomlálni, és melyek őshonosak.