Bukarestben Bretter E. Zoltán, Helsinkiben Márkus Ildikó, Moszkvában Nagy István és Szófiában Móger Ildikó veszi át szeptember 1-től az ottani magyar intézet vezetését.
A sajtóbeszélgetésen Bretter E. Zoltán idézett egy román asszonyt, aki azt mondta, hogy "ha nem beszélünk egymással, akkor nem tudjuk meg egymásról, kik is vagyunk." Romániában egymás mellett él több kultúra, az új igazgató azt szeretné, ha ezek a kultúrák párbeszédet folytatnának egymással és ebben vezető szerepet vinne a magyar intézet.
Móger Ildikó azt emelte ki, hogy a szófiai intézet az idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, ezt szeretné megünnepelni jó programokkal, de elsőként az intézeten levő magyar felirat mellé bolgárul is ki kívánja íratni, hogy az a magyar kulturális intézet.
Az MTI kérdésére elmondta, hogy Nagy László (1925-1978) költő, műfordító halálának 30. évfordulójáról is méltóképpen meg akarnak emlékezni, mert a bolgár népdalok és versek az ő fordításain keresztül jutottak el a magyar olvasókhoz. Bulgáriában hagyomány, hogy Nagy László költeményeiből minden évben országos szavalóversenyt rendeznek. Szomorúan említette, hogy a szmoljani ház, amelyben egykor Nagy László dolgozott, és ahol emlékszoba is van, most zárva van, fel kellene újítani.
Fel kellene újítani a régi filmes, táncos kapcsolatokat is, mert sok bolgár filmrendező, operatőr tanult Budapesten, s a Várnai Nyár programjából is hiányoznak a magyar fellépők.
Márkus Ildikó szerint ma már nem lehet a programokat a finn-magyar rokonságra hivatkozással szervezni, mert felnőtt egy olyan új generáció, amelyet csak modern témákkal és kiváló színvonalú rendezvényekkel lehet megnyerni. Az igazgató tervei között szerepel, hogy új partnereket vonjon be a programokba a szomszédsági magyarság művészei közül is.
Kiemelte, hogy Finnországban évente iskolai témahetet rendeznek, idén Magyarország lesz a téma, s a rendezvényt a Finn-Magyar Társaságra támaszkodva szervezik.
Nagy István két kulturális központot említett Oroszországban: Szentpétervárt és Moszkvát. Finnország közelsége miatt fontosnak tartja a kapcsolattartást a finnugor népek között, akár ösztöndíjakkal is.
A sikeres moszkvai magyar könyvkiadás kiegészítéseként a határon túli magyar irodalom bemutatását is szorgalmazza. Megemlítette, hogy Balázs Béla (1884-1949) a film révén került kapcsolatba Oroszországgal, 1932-ben Moszkvában a Filmfőiskola tanára lett, és 1945 után tért vissza Magyarországra. Ezt a korszakát kötetben kellene dokumentálni - jegyezte meg Nagy István.
Finnországban jól ismerik a klasszikus magyar kultúrát, most leginkább a modern képzőművészetre, iparművészetre, építészetre fogékonyak, és erről kívánnak tájékozódni a magyar intézetben - mondta Márkus Ildikó.
Nagy István orosz-magyar kulturális szakemberekből, szociológusokból, irodalmárokból állítana föl egy csapatot azzal a céllal, hogy készítsenek elemezést a kulturális fogadókészségről.
A táncművészettel, a zenével, a képzőművészettel szeretné felhívni a bolgárok figyelmét a magyar kultúrára Móger Ildikó.
Bukarestben Bretter E. Zoltán a gulyásleves mellé dzsesszt is fölszolgálna. Az a szép, akinek a szeme kék című nótával kapcsolatban sok román barátjának van személyes élménye. "Ha kulturális értékeinket úgy mutatjuk be, hogy az az otthonosság érzetét kelti - legyen az kocsma, köztér vagy utca - számíthatunk arra, hogy azt az emberek befogadják" - tette hozzá.
Mind a négy intézetigazgató fölvetette az egymás közti együttműködés fontosságát, mert ezzel több művész juthat bemutatkozási lehetőséghez, és az anyagi terhek is jobban megoszlanának. Hálózatban kell gondolkodni és föllépni, s a Balassi Intézet koordinálhatná ezt az együttműködést - jegyezte meg Márkus Ildikó.
