"Az, hogy jelenleg Magyarország könyvtárainak 62 százalékában van számítógép és 59 százalékában van internet, dicsekvésre nem ad okot. Ez nem azt mutatja, hogy mennyiben van már, hanem azt, hogy milyen sokban nincs még" - jegyezte meg.
Szavai szerint a könyvtárosok szakmai munkáját és elhivatottságát is dicséri, hogy az elmúlt hat évben Magyarországon a regisztrált olvasók száma 29 százalékkal növekedett, hogy 14 százalékkal nőtt a könyvtárhasználatok száma, az pedig megfogalmazása szerint egészen elképesztő, hogy csaknem tízszeresére emelkedett a távfelhasználók száma.
Hiller István szólt arról is, hogy néhány nappal ezelőtt, július 18-án hirdették meg Magyarország eddigi legnagyobb közművelődési pályázatát, amelynek célja, hogy a kistelepüléseken is olyan integrált közösségi és szolgáltató terek jöjjenek létre, amelyeknek részei lehetnek a könyvtárak is, és amelyekben ismét összejöhetnek, találkozhatnak egymással, közösen szórakozhatnak és művelődhetnek az emberek.
Majdnem 30 milliárd forintnyi az a pályázat amely jelenleg is él, amelyre augusztus végéig várják a pályamunkákat - mondta a miniszter.
Hozzáfűzte: a könyvtári infrastruktúra fejlesztésére három év alatt európai uniós forrásokból valamivel több mint 3,8 milliárd forintot kívánnak fordítani, csak ebben az évben 1,8 milliárd forint jut erre a célra.
Szavai szerint ugyanakkor a fejlesztés - noha nagyszerű dolog - semmit nem ér az ember nélkül, a hozzáértést, a szakmai elkötelezettséget, a könyvtárak sajátos hangulatát a könyvtárakban dolgozó szakemberek biztosítják, akiket nagyrabecsüléséről biztosított.
"Én a Magyar Könyvtárosok Egyesületét az ország egyik legnagyobb tekintélyű, legnagyobb elismertséggel rendelkező szakmai civil szervezetének tartom. Olyannak, amely mint egyesület, tagjainak szervezettségével, a szakma összefogásával példát állít" - hangsúlyozta.
Hiller István a vándorgyűlés nyitónapján átadta a Fitz József Könyvdíjat, amellyel a könyvtárosok szavazatai alapján az elmúlt év öt legjobbnak ítélt könyvének kiadóit jutalmazzák.
Az idei díjazottak: a Rubicon Kiadó (Romsics Ignác: A 20. század képes története), a Kossuth Kiadó (Bihari Zoltán-Csorba Gábor-Heltai Miklós: Magyarország emlőseinek atlasza), a Zala Megyei Levéltár (Hermann Róbert-Molnár András: Saját utamat jártam - Batthyány Lajos miniszterelnök 1807-1849), a Helikon Kiadó (A világ tizenkét tételben. Versolvasókönyv gyermekeknek), valamint az Attraktor Kiadó (Gyenge Zoltán: Kierkegaard élete és filozófiája).
