A Bristoli Egyetem munkatársa, Graeme Llyod által irányított kutatócsoport felülvizsgálta azt az elméletet, amely szerint a dinoszauruszok diverzifikációja - akárcsak sok más faj esetében - a krétakorszak utolsó szakaszában történt, időszámításunk előtt 125 és 80 millió év között. A földi élet e fénykorában alakultak ki feltehetően a különböző virágosnövény-, rovar-, lepke, emlős- és talán madárfajok is.

A dinoszauruszok viszont feltehetően nem vártak erre a kedvező időszakra, hogy számos fajuk fejlődjön ki - olvasható a brit tudományos akadémia közleményeiben a héten közzétett tanulmány szerint.

A kutatók több mint 450 dinoszauruszfajt tanulmányoztak, azaz az eddig ismert fajok mintegy 70 százalékát, egyfajta "szupercsaládfát" összeállítva. Arra a következtetésre jutottak, hogy az első diverzifikálódásuk már a triász korban, valamikor az időszámítás előtti 224 és 200 millió év között, azaz a dínók hosszú uralmának az első harmadában végbement. A dinófajok sokasodásának második, kevésbé jelentős időszaka a Jura-kor közepe után következhetett be, i.e. 170 és 160 millió év között.

A krétakorból származó nagyszámú kövület vezette az őslénykutatókat arra, hogy erre a földtörténeti időszakra datálják a különböző dinoszauruszfajok kialakulását. A meleg éghajlatú krétakorszakot (i.e. 145-65 millió év) tekintik az ökoszisztémák átszerveződése és korszerűsödése terén az egyik jelentős időszaknak.

A krétakorszak a dinoszauruszok kihalásával ér véget, amit gyakran tulajdonítanak egy óriás meteor becsapódásának a mexikói Yucatán-félszigeten. Ez hatalmas tüzeket és füstöt előidézve felforrósította a földet és tönkretette a növényvilágot.