Karsai: óriási bajok lesznek
Az az igazság, hogy a magyar agráriumban sajnos nincs köze a termelőnek a feldolgozóhoz. Amíg ez így van, addig óriási bajok lesznek, megszakítás nélkül, folyamatosan - nyilatkozta Karsai József, MSZP-s országgyűlési képviselő a HírExtrának.
2008. július 28. hétfő 11:59 - Kőrösi Viktor Dávid
A dinnyehelyzetről szólva úgy volt, hogy célba érnek a küzdelmek, azonban most újra jönnek a leárazások. Ez a siker?Tulajdonképpen ez jelenti az eddigiek mellett, hogy közel 10 napig a termelők leárazatlan dinnyéket tudtak eladni. Már ez is siker, azonban ez a mostani talán még nagyobb siker. Igaz, hogy az mindig probléma, ha valaki akciót hirdet, de ez most jó is a gazdának, mert elfogy a dinnyéje, többet vesznek az emberek, s a magyarok is ehetnek olyan olcsó dinnyét, mint a lengyelek, akik nem is termelnek. A legnagyobb eredmény azonban az egyik áruházlánc közleménye, melyben megírja, hogy 48 forintért adja a dinnye kilóját, s 48 forintért is veszi, hogy a gazdáknak ne maradjon kint a dinnye a földjükön. Nagyon fontos, hogy megmondta, hogy bruttó 48-ért vásárolja fel, ebből tudja a gazda, hogy tőle nem vihetik el – mint ahogy szokták – 8-10 forintért a földje végéből, hanem a 25 is nyugodtan belefér. Tehát az akciós dinnyén sem bukik akkorát a gazda. Ha leáraznak dinnyét 45-48 forintra, odajött volna a nepper, s azt mondta volna, hogy „10 forint a dinnye. Vagy behozod, vagy nem kell. Akció van, nézd meg mennyi az áruházban az ára”. Ugyanis eddig az áruházlánc még sosem mondta meg, hogy mennyiért vásárol fel. Ezt most megmondta – s ez a fair - a felvásárlási árat, s ezt szeretnénk mi, a termelők elérni az áruházláncokkal. Így nem a nepperek nyelik le a hasznot. Vagyis nem az élelmiszer-áfacsökkentés a megoldás, hanem a nepperek kiszűrése. Ez azt jelenti, hogy a gazda nyugodtan tudja mondani, hogy „figyelj csak, 25-ért tőlem megveszed. Öt forint a csomagolás, hét forint a szállítás és neked még mindig marad 12 forintod, nekem meg semmi, de tőlem megveszed 25 forint plusz áfáért, vagy 25-ért, mert neked 10 forintod akkor is megvan, hiszen neked az áruház 48-at ad!”. Tehát van akció, de mégsem teljes mértékben a gazdák bőrére megy a dolog, hanem inkább a nepperek bőrére, mert nem tudnak akkora árrést érvényesíteni.
Tehát ez azt jelenti, hogy a 48 forintos felvásárlási árból…Tud 25-öt adni bruttóban! Korábban 10-ért vitték el a gazda földjéről, s még így is van nyeresége a kereskedőnek, sokkal több, mint a gazdának! A gazdának ezen nincs nyeresége, csak nem marad kint a földön a dinnye, s ha már megtermett, szedje már le az utolsóig, ne savanyúságnak maradjon. Azért nem mindegy, hogy hektáronként lehoz 150-200 ezer forintot, mert akkor 5 hektárban egymilliót lehoz, s akkor nem kell… nem is állhat segélyért.
Korábban volt arról szó, hogy 30 forint alatt nem éri meg…Ez az akció előtti időszakra vonatkozik. Amikor az áruház logikusan akciót hirdet, és a gazda is egyetért azzal, hogy egy kicsit dinnyézzen már a szegényebb nyugdíjas is, meg a szegényebb vásárló is, s ezért egyetértettek az akcióval a magyar dinnyetermelők. Az én választókörzetemben van az összmagyar dinnyetermesztés 60%-a. Tegnap tartottam egy értekezletet nekik, azt mondták, hogy egyértelműen egyetértenek ezzel, kell, hogy egyen a magyar ember is, hozzájusson a nyugdíjas is, bár ők csak helyben osztanak, s nem országosan. A 25 ugyan nem nyereség, mert az önköltségi ár 30 forint fölött van. De ott maradna a földön, ha nem lenne akció, vagy 10-ért vennék át, ha az áruházlánc nem hirdeti meg. Tehát minden relatív: legalább nem akkora a veszteség. Főleg, mert kevesebb a termés.
A blokád jó ötlet volt?Egyértelműen, bár elismertem, hogy ez KRESZ-szabálysértés. Világos. Azonban ha ezt a szabálysértést a gazdák nem teszik meg, akkor itt háromezer család, körülbelül 10 ezer ember megy tönkre. Tehát így áll ez arányban a szabálysértéssel.
Másik téma, szintén aktuális: a gabona. Esik az eső, lassan aratni kellene. Magyarország déli területein már ugyan elkezdték, északon ázik.Pontosítson: minisztériumi adatok vannak a kezemben. Délen már régen learattunk, alig van. 30-35% van körülbelül learatatlan, ez a Dunántúl nagy része és Észak-Magyarország. Nálunk (Dél-Alföldön – K. V. D.) már nincs, csak körülbelül öt százalék aratatlan. Gondolom a búza árára akart kitérni.
Igen.Az esők előtt, ahogy megkezdődtek a medárdi befejező esők, a búzának csak az 50%-a volt kenyérgabona, a többi takarmánygabona. Amikor bejöttek az esők, szinte nem is maradt kenyérgabona, mert a tartós eső kilúgozza a sikért (a búzamag belsejében lévő fehérje – K. V. D.). Megmondom őszintén, itt maradt egy kevés nálunk, megnéztem ma a búzát ami kint maradt; csírázik a kalászban a szem. Ez már takarmánynak sem jó. Olyan tartós esők voltak, hogy a szem képes kicsírázni. Tehát nem kell tartani semmilyen búza-bombától Torgyán-módra, mert itt kenyérgabona alig van. Szerintem nem lesz 2,8 millió tonna sem. 2 millió tonna minimum kell a hazai fogyasztásra, 300 ezer tonnát el kell tenni tartalékba, s további 300 ezer tonna már kiment exportra, nem is fog további exportra jutni. Ez csak egy hisztéria, és a kereskedők ugyanolyan aljas módszerekhez folyamodnak. Megpróbálják az embereket sarokba szorítani, hogy rengeteg a termés. A búza termése egyébként 20-30%-kal kevesebb a vártnál. Közepes termés van. Amikor a Dunántúlon, meg Észak-Magyarországon befejeződik az aratás, akkor pár héttel később már tudni lehet, hogy adott évben szeptember-októberben mennyiért lehet eladni az étkezési gabonát. Megnézettem, hogy milyen idő volt a szomszéd országokban az aratás kezdetekor, amiből arra következtethetünk, borzasztó minőségi romlás várható. Nem csak a környező országokban, hanem Nyugat-Európában is.
Mondhatjuk azt, hogy szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy nálunk legalább a kenyérgabona biztosított?Így van. Ott 25-26%-os sikér nem lesz. Az északi országokban, például Angliában csak július végén érik a gabona, ott még az egész kint van és ázik. Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, de még a szerbeknél is az egész megázott.
Az elmúlt időszakban egymást érték a problémák. Meggy, dinnye, léalma, gabona, s többek között még jön a szüret, s hátra van a barack. Mire kell számítania a magyar agráriumnak?Az az igazság, hogy a magyar agráriumban sajnos nincs köze a termelőnek a feldolgozóhoz, akár a sertésről, akár bármiről van szó. 10-15%-kal emelkedett a sertéshús ára, s 5-10%-kal csökkent az élősertés felvásárlási ár. Amíg ez így van, addig óriási bajok lesznek, megszakítás nélkül, folyamatosan. Emelik a tej árát a boltban, és 20 forinttal csökkentik a tej felvásárlási árat. Az 1,6%-os zsírtartalmú tejért kérnek 200 forintot a boltban, a feldolgozótól 60-70 forintért veszik, tehát ebből az összegből 2,5-3 liter tejet ad a magyar gazda.
Milyen megoldási lehetőségek vannak?Mindaddig, amíg nem rendeződik az ügy, hogy törvényileg, komoly eljárásokat nem indítanak azok ellen, akik folyamatosan a termelők bőrére próbálnak meg extraprofithoz jutni, addig itt rendet csinálni csak úgy lehet, ha a gazda a kezébe veszi a sorsát, s azt mondja, hogy márpedig akkor nem… és kiönti a tejet, s egy hétig senki nem vinne be tejet. 90 forint lenne a tej, záros határidőn belül! Rá kell, hogy jöjjenek a gazdák, hogy össze kell tartani, szövetségbe kell tömörülni, s mondani, hogy ennyiért márpedig nem adom oda.
A szövetségbe, TÉSZ-ekbe tömörülésekkel viszont az a probléma, hogy milliós nagyságrendű az éves adóteher rajta.Ahogy most csinálják a TÉSZ-ek... Tudok olyan TÉSZ-t, amelyik 300-ból 10 termelőtől sem vette át az árut. Ehelyett máshonnan, Macedóniából szerezte be olcsóbban, ezzel letörve a magyar árakat. Az nem TÉSZ, amelyik beszerzi Görögországból, ezzel letöri a saját TÉSZ-tagjainak a dinnye árát. Ez elhangzott a magyar rádióban is.
Az Európai Unió tízmilliárd forintnyi agrártámogatás megvonását helyezte kilátásba, amivel kapcoslatban bizottsági ülést is kezdeményez Font Sándor, fideszes országgyűlési képviselő. Mit lehet erről tudni, mi a vita tárgya?Én elmegyek a bizottsági ülésre, de ez nem a mi témánk. Ezt megfellebbezte a magyar minisztérium, a dolog folyamatban van.
Miért gondolkodik az EU azon, hogy kirója ezt a büntetést?Megszabták, milyen érvényességű térképet kell kiadni arról, hogy melyik gazdának hol van a földje, s mit termeszt rajta. Ez a MePaR (Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer – K. V. D.). Ez azért van, mert tíz méterrel arrébb van a gazda földje, de a műhold méterre pontosan határozza meg. Egy tábla közepén be se tudja rajzolni! Pont ez mutatja, hogy ez a módszer nem jó, s be kell vezetni az SPS-t, amely terület alapon farmalapú támogatást biztosít.
Van ennek esélye?Bízom benne, hogy a józan ész dönt, meg a gazdák rájönnek, hogy ez sokkal egyszerűbb neki is, mert évente kevesebb adminisztráció. Tagállami hatáskörről van szó, nyugaton már át is tértek az SPS-re