Lehetőségek a levélszeméttel szemben

Dr. Szabó Máté állásfoglalásában azokra a beadványokra reagált, amelyekben a panaszosok - cégek, magánszemélyek - a kéretlen elektronikus levélküldés gyakorlatát kifogásolták.

Az ombudsman arra emlékeztetett, hogy 2002. januárjában lépett hatályba az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény. Ez tartalmazza az üzleti célú levelek jogi szabályozását. A törvény alapján a "spam-ek" is elektronikus hirdetésnek minősülnek, tehát bennük világosan, egyértelműen azonosítható módon tájékoztatást kell adni a hirdetés-jellegről és a feladó valós személyéről. Fontos, hogy elektronikus hirdetés kizárólag az igénybe vevő – legyen akár természetes, akár jogi személy – egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető. Az elektronikus hirdető köteles nyilvántartást vezetni azokról, akik bejelentették neki, hogy kívánnak elektronikus hirdetést kapni. Annak, aki nem szerepel ebben a nyilvántartásban, nem küldhető elektronikus hirdetés. Törölni kell a nyilvántartási listáról azt, aki a levélben szereplő lemondási címen megtiltotta, hogy részére további e-mailt küldjenek.

Amennyiben az érintett előzetes hozzájárulás hiányában kap elektronikus hirdetést, kérheti a Nemzeti Hírközlési Hatóság felügyeleti eljárását az adatkezelő ellen, továbbá fordulhat a fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez is. Az eljáró szerv az eljárás során megállapíthatja az elektronikus hirdetés jogsértő voltát, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását. Az ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a felsorolt jogkövetkezményeken túl az eljáró szerv határozatával elektronikus kereskedelmi bírságot is kiszabhat a jogsértővel szemben. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.