A kultúrák közötti párbeszéd európai évének hivatalos eseményei között megrendezett idei karnevál sztárvendége a Budapest Klezmer Band. Mint vezetőjük, Jávori Fegya elmondta, egy tíz-tizenöt perces önálló blokkot adnak, de 2002-es kompozíciója, a Klezmer-szvit egy részletét a 100 hegedűn megszólaló cigányzenekarral együtt játsszák el, ami egészen rendkívüli élménynek ígérkezik.
Szerbiából a neves Mato Uralo Gipsy Band érkezik a koncertre, és fellép a holland hegedűművész, Nelo Mirando is. A 100 Tagú Cigányzenekar élére áll egy rövid időre az örökös prímás, a 83 esztendős Boross Lajos, de a világhírű szólisták között fellép a fesztiválon Lendvai Csócsi József (hegedű) és Ökrös Oszkár (cimbalom) is, akik a hónap végén a Budapesti Fesztiválzenekarral az Edinburgh-i Fesztiválon is vendégszerepelnek.
Ott lesz a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Babos Projekt Special, a Váradi Roma Café, az Etno Rom és a fiatalokból álló Dance for Dance formáció is. Énekel az esten a nemrég énekes királlyá koronázott Tolnai András és a Kossuth-díjas Bangó Margit. Az énekesnő elmondta, hogy három igen tehetséges növendékét is a karneválon mutatja be a nagyközönségnek, egy 12 éves győri kislányt, egy szlovákiai fiatalembert, akit Rigó Jancsinak hívnak, mint az egykori híres prímást, és a lányát, Bangó Máriát.
A sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták az együttes első, Cigánytűz című DVD-jét is, a szervezők - a tavalyi tumultuózus jelenetek elkerülése végett - arra kérték a közönséget, hogy lehetőleg elővételben vegyenek jegyet a hétvégi karneválra.
Beke Farkas Nándor, a zenekar főtitkára beszámolt arról is, hogy a Rádió C fölveszi a teljes műsort, és később sugározza, a nagy közszolgálati orgánumok azonban nem mutatnak érdeklődést a karnevál iránt.
A közszolgálati televízió és a rádió száműzte a megszokott műsorsávból a cigánymuzsikát - tette hozzá Buffó Rigó Sándor, aki visszautasította azt az érvet, hogy "nincs rá igény". Szerinte a politikai elit a magán ünnepségeire közülük hív szórakoztató zenészeket.
Mint az együttes vezetői fogalmaztak, az idén ismét romlott a cigányzene helyzete Magyarországon. Számukra a parlamenti döntés alapján a kulturális tárca folyósít erre az évre 50 millió forint működési költséget, ami a kottamásolás, hangszerjavítás és hasonló dologi kiadások fedezésében segít. Úgy látják azonban, hogy a roma muzsikusok közössége válságos állapotba került, azt elvben mindenki elismeri, hogy a cigányzene a magyar kulturális örökség része, de megőrzésére és tovább éltetésére nem történik semmi.
A helyzetet annyira elkeserítőnek látják, hogy akár aláírásgyűjtést is kezdeményeznek a cigányzene helyzetének javítása érdekében - hangzott el a sajtótájékoztatón.