De most tényleg: minek is kell nekünk súlyemelő, meg bicajos? Amúgy se túl látványos sport egyik sem. Ami pedig nem látványos, azt előbb utóbb kevesebben nézik. Amit meg kevesebben néznek, az kevesebb pénzt ér.

De ha doppingról van szó akkor nem kell diszkosz- meg kalapácsvető sem. Sőt, valójában az egész atlétikára sincsen szükség. Aztán a birkózókat meg az úszókat is ki lehetne zárni: ők is használnak kevésbé legális szereket. De a kajakosokkal is vannak gubancok, az evezősökről meg ne is beszéljünk: bizony fenn szoktak akadni néhányszor a WADA-hálón.

A teljesítménysportokhoz simán odacsaphatjuk még az ökölvívást, a tornát, a cselgáncsot, az öttusát, a triatlont és a taekwondot. De akkor mi marad? Foci, kosár, vízi, röp, kézilabda. Ezek amúgy is népszerű, látványos sportok.

Bár kétlem, hogy ma már van sportág, ahol ne lenne valamilyen teljesítményfokozó szer az öltözőszekrény polcán. Ez nem vád, csak gyanú. A sport ma már régen nem a játékosságról, az élvezetről, hanem az üzletről szól. A minden áron való győzelemről. Mert aki győz (például) az olimpián, az eladható a világ bármely pontján. A cégeknek ez kitűnő befektetés.

És minek drukkolni, ha egyszer biztosra is lehet menni? Ha időben beszedi a sportoló a megfelelő szereket sokkal tovább juthat, mint nélkülük. A lényeg, hogy a szer a lehető legújabb legyen, hogy még a WADA szuperlaborjai se tudják kimutatni. Ezeket a kutatásokat azonban nyilván nem a bolgár súlyemelők hátországa lesz képes pénzelni.

Jól teszi hát a WADA, ha bekeményít. Zárja csak ki a fent említett sportágakat! Ne csak a súlyemelést és a kerékpárt, az összes felsoroltat. Így a labdajátékokon kívül marad a BMX, a hegyikerékpár, a gyeplabda, rögbi, a baseball, a szörf, a szinkronúszás. Aztán a kiesettek helyett be lehet tenni a golfot, a gördeszkát, az ejtőernyőzést, a bungee jumpingot, vagy a frizbit. Csodaszuper sportok, lehet rajtuk körmötrágni. Szép új világ.