Eltemették Mahmúd Darvis palesztin költőt
Államfőnek kijáró ünnepélyességgel temették el szerdán Rámalláhban Mahmúd Darvist, a legelismertebb palesztin költőt, aki hangot adott népe függetlenségi vágyának.
2008. augusztus 13. szerda 17:48 - Hírextra
Ezrek haladtak a palesztin lobogóval és koszorúkkal borított koporsót szállító fekete gyászkocsi mögött végig Rámalláh utcáin. A koporsó két oldalán egyenruhás tisztek foglaltak helyet, a tömegben sokan palesztin zászlókat lengettek. A város főterét a költőt ábrázoló óriásplakátok díszítették.
Mahmúd Darvis szombaton, 67 évesen hunyt el az Egyesült Államok-beli Houstonban, halálát a szívműtéte után kialakult szövődmények okozták. Halálakor Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. A költő koporsóját az Egyesült Államokból Jordániába szállították, majd a temetésre Ammánból helikopterrel vitték a rámalláhi palesztin kormányzati épület elé a mintegy félezer résztvevővel lebonyolított gyászszertartásra.
A megjelentek között voltak külföldi diplomaták és izraeli békeaktivisták is.Mahmúd Abbász palesztin elnök gyászbeszédében "úttörőnek, vezetőnek és tanítónak" nevezte az elhunytat.
A költőt Rámalláh kultúrpalotája közelében helyezték örök nyugalomra - ott, ahol életében gyakran olvasta fel verseit. Sírját egy pálmaligetben jelölték ki, és amikor leeresztették a koporsót, 21 ágyúlövés dördült el tiszteletére, a kultúrpalotát pedig Mahmúd Darvisról nevezték el.
Az elmúlt évben a költő többször hangot adott a palesztin belső megosztottság, a Hamász által kormányzott Gáza és az Abbász erői által ellenőrzött Ciszjordánia közötti konfliktus fölötti aggodalmának. A Hamász a hét elején gyászoló nyilatkozatot adott ki, de a gázai övezetben nem volt hivatalos gyászintézkedés.
A költő 1941-ben született a brit mandátumhoz tartozó (ma Észak-Izraelben található) al-Biruében. Az 1948. évi izraeli-arab háború alatt a falut porig rombolták, lakói száműzetésbe kényszerültek. A Darvis család Libanonba menekült, majd visszatért Izraelbe. Darvis Haifában végezte iskoláit. Első verseskötete, a "Szárnyak nélküli madár" 1960-ban, 19 éves korában jelent meg.
Az 1970-es évek óta száműzetésben élt Moszkvában, Kairóban, majd Libanonban. 1993-ban kilépett a Palesztinai Felszabadítási Szervezetből, hogy tiltakozzon az oslói megállapodások ellen, mert azok szerinte nem hozzák meg az igazságos békét a palesztinok számára.
A Szovjetunióban Lenin-díjjal, Franciaországban a Művészetek és Irodalom lovagja kitüntetéssel, Hágában a Claus herceg-díjjal tüntettek ki. Közel harminc művét negyven nyelvre fordították le.
Forrás: MTI