Az allergiás reakció ilyenkor erőteljesebb és hosszabb ideig tart az Ohiói Állami Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint. Janice Kiecolt-Glaser pszichiáter és munkatársai 28 férfit és nőt vizsgáltak, akiknek szénanáthája és szezonális allergiája volt.

Az önkénteseket enyhébb és erőteljesebb stresszhelyzetbe hozták. Például tízperces, videóra rögzített beszédet tartottak egy "viselkedést értékelő" csoport előtt, vagy matematikai feladatokat kellett megoldaniuk papír és ceruza nélkül.

A kutatók mérték a résztvevők stressz- és szorongásszintjét, valamint standard bőrteszttel értékelték allergiás reakciójukat a feladatok előtt, után és egy nap elteltével. Megállapították, hogy még az enyhe stressz után is erősödött az allergiás válasz.

A közepes stresszhatás alatt álló emberek karján a piros folt, mely az allergénre adott válaszreakciójukat jelzi, 75 százalékkal nagyobbnak bizonyult, mint ugyanezen emberek válaszjele alacsony stressz után. Erős stressz után ugyanez az arány kétszeres volt, ráadásul ezeknél az embereknél négyszer nagyobb gyakorisággal maradt meg a reakció egy nap elteltével is.

Ronald Glaser, aki immunológusként vett részt a kutatásban, úgy véli, hogy az emelkedett szorongás a katekolamin elnevezésű stresszhormon és az interleukin-6 nevű gyulladással kapcsolatos fehérje megnövekedett termelődésével hozható összefüggésbe. Glaser szerint ezen vegyületek nagyobb koncentrációja okozta az elhúzódó, erőteljes allergiás reakciót.

"Az efféle elhúzódó allergiás válasz tipikusan rosszul reagál antihisztaminra, ezért allergiaszezonban tanácsos elkerülni a stresszhatásokat" - tette hozzá Kiecolt-Glaser.