Még belföldön sem mobilak a fiatalok, külföldre pedig még kevesebben szeretnének kimenni dolgozni, annak ellenére, hogy lenne rá kereslet. Írországba vagy Nagy-Britanniába például tízszer-húszszor többen érkeznek a régió országaiból, mint Magyarországról. Azt látjuk, hogy a felsőfokú végzettségűek mobilabbak, míg a szakmunkás képzettségűek nem annyira - mondta Angyal Szabolcs. Tízezres nagyságrendű lehet az unióban munkát vállaló fiatalok száma - húzta alá.

Kalmár András szerint sem mobilak a magyar munkavállalók. Európában 3-5 százalék közötti azoknak az aránya, akik külföldi munkavállaláson gondolkoznak. Magyarországon messze elmarad ez az arány - mondta a szakértő.

A magyar fiatalok legkedveltebb célországa Németország, Nagy-Britannia és Írország, valamint Hollandia. Emellett a mediterrán térség is népszerű - mondta a két szakember.

Angyal Szabolcs szerint az oktatási rendszer is okolható a mobilitás hiányáért. Épp ezért felülvizsgálják az oktatási jegyzéket, amely során egyszerűsítik a szakmajegyzéket és modulrendszert vezetnek be. Ez segítheti a külföldi elhelyezkedést is, de elsősorban az országon belüli mobilitást szeretnék ösztönözni. Ennek már három-öt éven belül látható eredményei lesznek - fűzte hozzá.

Kalmár András is úgy vélte, hogy a szakképzési rendszer átalakítása valószínűleg javít majd a helyzeten, hiszen például segíthet abban, hogy a bizonyítványokat könnyebben elfogadják más tagállamban. Ha a képzési rendszer átszervezése sikeres lesz, akkor annak egy-két éven belül látható eredményei lesznek - mondta a szakértő.

Az EURES menedzsere arra is rámutatott, még mindig nagy probléma a magyar fiataloknál, hogy nem beszélnek idegen nyelvet.

Ezzel együtt Magyarország is egyre inkább célországgá válik a külföldi munkavállalók számára: az északi országrészben működő ipari parkok működése ma már elképzelhetetlen szlovák dolgozók nélkül, de románok is sokan jönnek, idén körülbelül 20 ezren érkeznek a keleti szomszédtól. Kisebb számban ukránok és lengyelek is megjelennek a magyar munkaerőpiacon - tette hozzá Kalmár András.

Arra a kérdésre, miért érdeke Magyarországnak, hogy a magyar fiatalok külföldön vállaljanak munkát, Kalmár András azt mondta: a középkor óta hagyomány, hogy a fiatalok szerencsét próbálnak külföldön. Nekik csak töredéke marad az adott országban, legtöbbjük visszatér a hazájába. Az EURES felmérése szerint két-három év után jönnek haza a fiatalok, hogy itthon kamatoztassák a megszerzett nyelv- és szakmai tudást, az elsajátított szakmai kultúrát.

Angyal Szabolcs ugyanakkor úgy vélte: Magyarországnak jelenleg nem érdeke, hogy külföldi munkavállalásra biztassa a fiatalokat, hiszen először a magyar munkaerőpiaci problémákat kellene megoldani.