Megtudtuk a szorongás okát

A szóban forgó gén, melyet COMT néven is rövidítenek, egy enzim termelődését irányítja, ez bontja le a szervezetben a dopamint. A Bonni Egyetem kutatói megállapították, hogy azok az emberek, akik a gén egyik gyakori változatának hordozói, sokszor eltúlzott, riadt reakcióval válaszolnak egy-egy történésre, ezáltal hajlamosabbak a szorongásos zavarokra.

A tanulmány a Behavioral Neuroscience című szaklap augusztusi számában jelent meg, és megállapításai egybeesnek korábbi vizsgálati eredményekkel, melyek kapcsolatot találtak a génváltozat és a szorongásos zavarokra való nagyobb kockázat között.

"Ez az egyetlen génváltozat csak egyike a számos tényezőnek, amelyek befolyásolhatnak egy olyan összetett vonást, mint a szorongás" - kommentálta eredményüket Christian Montag kutatásvezető az Amerikai Pszichológiai Társaság által kibocsátott közleményben.

Montag csoportja 96 fiatal, átlagosan 22 éves német nőt vont be a vizsgálatba. A COMT génnek két fő változata van: a Val158 és a Met158 jelű. A népesség fele mindkét változatból egy-egy kópiával rendelkezik, negyede két Met változatot, fennmaradó negyede pedig két Val módosulatot hordoz.
A COMT gén aktivitása azoknál az embereknél a legalacsonyabb, akiknél két Met változat van genetikai állományukban. Ez azzal jár, hogy ők sokkal lassabban bontják le a dopamint, ezért nagyobb koncentrációban található meg az ingerületátvivő anyag az agy érzelmeket szabályozó központjaiban. Ezeknek az embereknek erősebb a "megriadási-reflexe", gyakrabban válaszolnak ijedelemmel a különböző ingerekre.

A kísérlet során elektródákat rögzítettek a nők szemhéjára, és mérték az itt található izmok aktivitását, miközben számítógép monitorán különféle képeket mutattak a résztvevő alanyoknak. A képek között voltak kellemesek, mint csecsemők, állatok, semlegesek, valamint kellemetlenek, például fegyverekről, vagy sérültekről készült felvételek.

A képnézegetés közben véletlenszerű időpillanatokban hangos zajt keltettek, hogy előhívják a megriadási reflexet, melyet az elektródák érzékeltek. A kellemetlen felvételek közben a két Met génváltozattal rendelkező nőknél jóval erőteljesebb volt a mért megriadás, mint azoknál, akiknek legalább egy kópiájuk Val génmódosulat volt.

Montag szerint a Met változat viszonylag újonnan jelent meg az evolúció során, és csak emberekben található meg, főemlősöknél nem. A kutató feltételezi, hogy e "figyelemfelkeltő" génmódosulat a fenyegető világ veszélyeitől óvja az embereket. "Előnyt jelent szorongóbbnak lenni veszélyes környezetben" - jegyezte meg Montag.