Nem az egyházakat képviselték a lelkészek

Nem a református egyházat képviselte Kiss Endre József lelkész a turulszobor megáldásán, a ceremónián csak egyénileg vett részt - mondta az MTI-nek hétfőn Csomós József, a Magyarországi Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerületének püspöke. Az MTI az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóosztályától azt is megtudta: hogy Forgách Alajos római katolikus kanonok sem egyeztetett a turulszobornál vállalt szerepléséről.

Csomós József megjegyezte, hogy ő hétfőn, az MTI-től értesült arról, hogy a budapesti XII. kerületi turulszobor vasárnapi megáldásán Kiss Endre József személyében református lelkész is részt vett, aki - mivel a sárospataki gyülekezetben teljesít szolgálatot - a Tiszáninneni Református Egyházkerülethez tartozik.

Kiss Endre József ezen a ceremónián csak saját magát képviselhette, és nem a református egyházat vagy az egyházkerületet, mert a szerepvállalásáról korábban nem értesítette őket - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a lelkész saját felelősségére vett részt a ceremónián, amelyhez viszont nem kell engedélyt kérni a püspöktől. Ha valakinek bármiféle panasza van egy lelkész megnyilvánulásaival, kijelentéseivel kapcsolatban, akkor az illetékes egyházmegye - jelen esetben a Zempléni Egyházmegye - esperesi hivatalánál kell panasszal élnie - tette hozzá.

Az MTI a Magyar Katolikus Egyház Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéjének sajtóosztályától azt az információt kapta, hogy Forgách Alajos kanonok nem tájékoztatta a főegyházmegye hivatalát arról, hogy a turulszobornál beszédet kíván mondani.

Szabó István, az MRE Dunamelléki Egyházkerületének püspöke az MTI-nek adott múlt szerdai nyilatkozatában cáfolta, hogy Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspök - aki tavaly augusztusban a Magyar Gárda zászlóját megáldotta - részt vesz a turulszobor vasárnapi megáldásán.

Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára az MTI-nek múlt szombaton azt nyilatkozta, hogy a Magyar Katolikus Egyház sem képviselteti magát a budapesti XII. kerületi turulszobor hétvégi avatásán.

Az MKPK titkára az MTI-nek hétfőn úgy fogalmazott, hogy "hivatalos tudomásuk nincs az ügyről", a vasárnapi ceremóniáról is csak informális úton értesültek, az MKPK-nak pedig hivatalosan egyetlen egyházi személyiség sem jelezte részvételi szándékát.

Az emlékművet a második világháború polgári és katonai áldozatai emlékére 2005 októberében állította a XII. kerületi önkormányzat az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán.

Az engedély nélkül emelt szobor fennmaradását támogatók, illetve a lebontását sürgetők között gyakorlatilag azóta tart a jogvita. A hegyvidéki önkormányzat ez év július közepén fordult a Fővárosi Bírósághoz a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal határozata ellen, amiért az nem adott engedélyt a turulszobor fennmaradására.

Forgács Imre, a regionális közigazgatási hivatal vezetője augusztus 6-án közölte az MTI-vel, hogy a Fővárosi Bíróság elutasította a turulszobor lebontását elrendelő jogerős döntés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet. A határozat ellen az ítélőtáblához lehet fellebbezni.

Az emlékmű építése körüli jogi vitákon túl időközben kiderült, hogy a turulszobor talapzatán a nyilas rémtettek elkövetői közül többeknek a neve szerepel. Ez a Raoul Wallenberg Alapítvány által idén áprilisban szervezett konferencián hangzott el.