Kriston-Bordi Zsuzsanna közoktatási szakértő szerint a pedagógusok elbocsátásának több oka van. Egyik ok a csökkenő gyereklétszám, amely miatt túlságosan megnövekedett a tanárok száma. Előreláthatólag azonban öt éven belül növekedni fog az iskolába járók száma, ami következtében a most elbocsátott tanárok egy része visszatérhet a pedagógusi pályára. Máshol a nyugdíjas pedagógusoktól váltak meg, tőlük végleg, ám ez is ami tovább növelte az elbocsátottak számát.

Másrészt csökkent a kötelező órák száma. A 2003-as módosított közoktatási törvény értelmében azonban nem csak az óraszámok csökkentek, hanem a tanulócsoportok száma is megváltozott.

A finanszírozási rendszer – harmadik okként – megváltozása sem volt pozitív hatással a pedagógusok számának növekedésére. A probléma a szakértő szerint nem az önkormányzatok részéről történt, az elbocsátások oka azon szabályok, amelyeket „kicsit fentebbről hoztak”.

Kilátások

Az elbocsátott pedagógusok kilátásai nem reménytelenek – legalábbis nem mindig. Sok pedagógus gondolja, hogy még az otthonmaradás is több hasznot hozhat, mint az a 109 ezer forint, amit 20 évi tanítás után az ember kézhez kap. Sokan mennek például a banki szférába, üzletkötőnek, jövőkép tehát van, azonban – tette hozzá Kriston-Bordi Zsuzsanna – ez nem 100%-os. Más a helyzet egy észak-kelet-magyarországi iskolából elbocsátott tanár helyzete, s más egy nagyváros tanáré, utóbbi ugyanis könnyebben talál magának másik állást, az előbbi helyzete azonban nagyon nehézzé válik.

Megoldások

Az oktatási rendszer akkor jó, ha eredményes, s akkor eredményes, ha egy tanulócsoportban alacsony a gyereklétszám. Nem 32 fővel lehet eredményt elérni, hanem 15-20-szal” – mondta a szakértő. A legjobb helyzet az lenne, ha 15-20 fős tanulócsoportokban kiegyensúlyozottan, kiegyensúlyozott pedagógussal történne az oktatás, s mindenkinek van ideje mindenkire. Ez azonban várhatóan nem fog sosem megvalósulni. A 30 fő fölötti osztálylétszám azt jelenti, hogy a pedagógusnak nincs nagyon ideje egyénenként, képességek szerint foglalkozni a tanulókkal. Ehhez több pénz kell, s az, hogy a szabályalkotók ne úgy álljanak hozzá, hogy ha negyvenen kerülnének egy osztályba, akkor 5 embert elküldenek másik iskolába, s marad egy 35 fős tanulócsoport, hanem akkor két 20 fős osztályt indítsanak. A cél, hogy minél kisebb osztályban tanulhassanak a diákok, az intézmény pedig biztos anyagi lábakon álljon. Így lehet a leghatékonyabb az oktatás. Lehetőség van pályázni is – tette hozzá Kriston-Bordi Zsuzsanna.

Uniós elvek

A Magyar Hírlap írása szerint az Európai Unió iskolabiztonsági előírása kötelezővé teszi a porelszívást az énekzene-tantermekben, holott sok helyen a fűtésszámla kifizetése is gond. A közoktatási szakértő szerint „bizonyos szabályok kicsit túlzóak”. Jó maga az előírás, fontos, hogy az énekórán ne kapjon asztmás rohamot az arra hajlamos diák. Énekelni éppenséggel a zöld mezőn is lehet a virágok között, arra azonban mindenképpen sok pénzt kell fordítani, hogy biztonságos, egészséges körülmények között tudjanak tanulni a gyerekek.

A szakértő szerint az Európai Unió által kötelezően betartandó szabályoknak mindig megvan a maga anyagi kerete, csak tudni kell, hogy hova lehet fordulni, pályázni. Tehát, ahogy néhány éve a mozgáskorlátozottak számára véghezvitt akadálymentesítés, így a porelszívás megoldása sem a fűtésszámlától veszi el a pénzt. Meg kell találni a forrásokat.