Egyszerűsíteni kell a bolygó definícióját Mark Sykes amerikai csillagász szerint. Az Arizonában lévő Planetary Institute igazgatója úgy gondolja, a ma nyolc bolygóra érvényes definíció nem megfelelő, a kört tizenháromra kell bővíteni. Ha kezdeményezését elfogadja a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), akkor a Naprendszer bolygóinak száma tizenháromra nőne.

A csillagász azzal indokolta a bejelentést, hogy az IAU szerinte ártott a tudomány megítélésének azzal, hogy vitatott és nehézkes definíciót adott egy addig közérthető terminusnak. Sykes szerint, egyszerűsíteni kell ezt a definíciót: ha egy gömb alakú égitest (ami nem csillag) egy csillag körül kering, az éppen elég ahhoz, hogy bolygó legyen. A két évvel ezelőtt elfogadott új csillagászati meghatározás miatt vesztette el a Plútó addigi bolygó státuszát. (Igaz, aztán két hónapja a csillagászati unió megalkotta a plutoidák kifejezést, a Plútó-típusú égitestek kárpótlására.)

Nincs gond a mostani definícióval

A jelenlegi bolygódefiníció rendkívül egyszerű – mondta a Hírextrának Sárneczky Krisztián a Magyar Csillagászati Egyesület titkára. Gyakorlatilag három világosan megfogalmazott kritériumnak kell megfelelni. A csillagász szerint ez nem valami bonyolult képletekből álló meghatározás, hanem a laikusok számára is érthető dolog.

Sárneczky szerint az amerikai kijelentése a 13 bolygóról tudományosan nem megalapozott dolog. Szerinte, ha ez átmenne az IAU döntéshozóin, akkor a csillagászok „paprikajancsit csinálnának magukból”. A csillagász szakmai véleménye is az, hogy az volt az igazi tévedés mikor a Plútót – nyolcvan évvel ezelőtt – bolygónak könyvelték el. A jelenlegi meghatározás tehát megfelelő. Egyébiránt – tette hozzá – a bolygódefiníció kérdése nem tisztán tudományos, hanem társadalomtudományos kérdés is. Nem tartja szerencsésnek, hogy most a csillagászat belekezdjen mindenféle variálásba. „Ennek biztos pontnak kell lenni.” Legutóbb az 1800-as évek közepén volt ilyen típusú definíció váltás mint ami két éve. Nem lehet évente váltogatni.



A bolygóknak a környezetüket uralniuk kell gravitációs terükkel. Ez a Sykes által emlegetett Makemakere és Erisre nem érvényesül: eltörpülnek a Neptunusz gravitációs mezejében. Sárneczky kérdésünkre nem zárta ki, hogy esetleg van még bolygó a Neptunuszon túl, de ennek az esélye nagyon kicsi, tudományosan egyelőre semmi nem utal erre. A két újonnan felfedezett égitest – amit Sykes bolygónak szeretne minősíttetni – 40-60 csillagászati egységre (CsE) vannak. Persze pusztán elméletileg még elképzelhető, hogy mondjuk 100 CsE távolságban találhatunk még bolygót – jelen állás szerint a kilencediket.

Mi lesz az emberi sorsokkal?

Az asztrológia számára akár kényes kérdés is lehet az, hogyha megváltozik a bolygó definíciója, mit kezd majd magával. Az asztrológia ugyanis – leegyszerűsítve – pont a bolygók állásán alapszik. Az asztrológusok ez alapján ábrázolják az egyes emberek sorsát, ennek segítségével adnak életút tanácsot. Bodó Andrea asztrológus megkeresésünkre elmondta, a döntés nemigen befolyásolja a munkájukat. Eddig tíz égitesttel számoltak, amiben a nyolc Földön kívüli bolygón kívül – a Plútóval együtt – a Nap és a Hold van.

Mint Bodó Andrea elmondta, az általuk „használt” bolygóknak inkább szimbolikus jelentőségük: a csillagászati meghatározás nem sokat számít. Az asztrológiában a bolygók felismerési időpontjának van jelentősége. „Az a lényeges, amikor a kollektív tudattalanból a tudatos minőségek felkerülnek az emberek tudatába”- világította meg a kérdést. Vagyis amint valamit bolygónak ítél a társadalom, azt már nem lehet visszavenni a közös tudatból. Az asztrológia szempontjából tehát nincs jelentősége egy égitest méretének, így a csillagászati definíció változása nem érinti ezt a tudományt.

A Plútó az asztrológiában a lélek legmélyebb titkait mutatja. A csillagászok azonban bárhogyan döntenek a besorolásával kapcsolatban, nem kell megijedni: a lélek titkai nem tűnnek el azzal, hogy a Plútó plutoida lett.