Folytatódik a gyülekezési törvény módosításával kapcsolatos egyeztetés

A házelnök emlékeztetett: az öt közjogi méltóság nyári találkozóján arra kapott felkérést, hogy folytassa a gyülekezési törvénnyel kapcsolatos egyeztetést. Hozzátette: azóta az ombudsman is megkereste, levélben kérte közreműködését a gyülekezési törvény szabályainak módosításában.
Az Országgyűlés elnöke utalt arra is, hogy az Alkotmánybíróság is hozott egy határozatot e témában.

Szili Katalin a nap folyamán tartott megbeszélésről elmondta: elhangzott olyan vélemény is, miszerint a jogi szabályozás megfelelő, a végrehajtást kell erősíteni, de az ezzel kapcsolatos véleményeket az öt parlamenti párt képviselőjének kell egyeztetni.
Kitért arra, hogy a kormány ezzel kapcsolatos, a spontán gyülekezés szabályait és a bejelentések időpontjával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó javaslata már elkészült.

Elmondta: valamennyi frakcióvezetőt arra kérte, hogy jelölje ki képviselőcsoportjából azt a szakpolitikust, aki ezzel a kérdéssel foglalkozni fog, ő pedig a parlament egyik alelnökét fogja felkérni az egyeztetések koordinálására. Hozzáfűzte: október végén fog ismét leülni a frakcióvezetőkkel politikai egyeztetésre.

Arra a kérdésre, miszerint a törvényt korábban nem sikerült módosítani, mert a Fidesz nem támogatta, Szili Katalin elmondta: most az ellenzéki párt képviselője is úgy nyilatkozott, hogy nyitott az egyeztetésre.

Az azóta született javaslatok, az Alkotmánybíróság és az országgyűlési biztos állásfoglalása is oka annak, hogy valamennyi frakció a gyülekezési törvénnyel kapcsolatos egyeztetések folytatása mellett döntött - vélekedett a házelnök.

A megbeszélésen jelen volt Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója, Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője, Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője és Herényi Károly, az MDF képviselőcsoportjának vezetője.

Az öt közjogi méltóság július 10-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezésére találkozott, miután az azt megelőző hétvégén tartott melegfelvonuláson atrocitások történtek.
A találkozó után a kormányfő az állami vezetők nevében is nyilatkozva közölte: az alkotmány biztosítja a békés gyülekezés jogát, de a hétvégi melegfelvonuláson történtek után át kell tekinteni, hogy szükség van-e egyes jogszabályok módosítására. Példaként a büntető törvénykönyvet említette.

Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa még egy május végi állásfoglalásában azt írta: a véleménynyilvánítás szabadságával és a békés gyülekezés jogával összefüggő visszásságot jelent az, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény nem határozza meg a spontán, valamint sürgős gyülekezés szabályait.

Ehhez hasonló állásfoglalást hozott néhány nappal később az Alkotmánybíróság, amikor hatályon kívül helyezte a gyülekezési törvény azon passzusát, amelynek alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles volt feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha azt bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartották meg.

A tavaszi parlamenti ülésszakon az öt párt között egyeztetés is kezdődött a gyülekezési törvény módosításáról, amely a rendbontók ellen hatékonyabb fellépést tett volna lehetővé volna meg, és kimondta volna, hogy egy időben azonos helyszínen két rendezvényt nem lehet megrendezni, de pártok nem állapodtak meg a törvénymódosításról.