Eddig a kutatók az új technológiát három, törvényszegéssel kapcsolatos anyagon próbálták ki: kokainon, delta9-THC-n (az indiai kender pszichoaktív alkotóelemén) valamint az RDX nevű robbanószeren. Az Indiana állambeli West Lafayette-i Purdue Egyetem kutatócsapata Graham Cooks-szal az élén a Science című nemzetközi szaklapban arról is beszámol, hogy a tettes anyagcseretermékeit is ki lehet mutatni a tetthelyen talált nyomokból.

Az eljárás során a nyomozók egy klasszikus ujjlenyomatképet kapnak, csak vegyi alapokon. Ehhez először a felületre fújnak egy speciális oldószert, amely feloldja a lenyomat kémiai alkotóelemeit. Az eközben keletkező apró cseppeket a helyszínen azonnal elpárologtatják egy tömegspektrométerben, amely ezután adatokat ad azok összetételéről. A kutatók ezek segítségével jutnak el a kémiai ujjlenyomatig. A röviden DESI-MR (deszorpciós elektro-spray-izolációs tömegspektrometria) elnevezésű módszerrel egymást átfedő lenyomatokat is egyszerűen szét lehet választani.

A kutatók azt remélik, hogy az orvoslásban is hasznát lelik majd - például ki lehet majd esetleg mutatni, hogy egy ember rákban halt-e meg. A módszer egyetlen hátránya, hogy csak egy nagy és drága tömegspektrométer részeként lehet beszerezni a hozzá szükséges eszközöket. A piacképes mini-változatot már tervezik. A tömeges alkalmazás azonban etikai kérdéseket is felvet majd - például cégek megvizsgálhatják alkalmazottjaik számítógépes billentyűzetét, és ennek segítségével megállapíthatják, hogy azok fogyasztottak-e drogot.