A kriminológus szerint a tudományban nincs, viszont a társadalmi vitában van helye a fogalomnak. Az ORFK hangsúlyozta, hogy a "romabűnözéssel" összefüggésben a rendőrség semmiféle külön nyilvántartást nem vezet.

A Nézőpont Intézet által megkérdezettek 91 százaléka tartja létező jelenségnek az úgynevezett "cigánybűnözést", míg az ellentábor alig ötszázalékos a Heti Válasz csütörtöki számában megjelenő, az MTI-hez már szerdán eljuttatott közvélemény-kutatási eredmények szerint.

A felmérésre reagálva az OCÖ elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, uszító és manipulatív már a kérdés felvetése is, mert ez a kifejezés sem a jogrendszerben, sem a kriminalisztikában nem ismert. Hangsúlyozta, az OCÖ - csakúgy mint a szakemberek - nem fogadják el a "cigánybűnözés" használatát a közbeszédben; a szervezet visszautasít minden ilyen jellegű megnyilatkozást.

Kolompár Orbán úgy fogalmazott: a rossz gazdasági helyzet és a politikai csatározás miatt az emberek ösztönösen a leggyengébbeket okolják a problémákért. Hozzátette: bízik abban, hogy a társadalom mégsem ennyire elutasító a cigánysággal szemben.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője reagálásában hangsúlyozta: kutatásaik során minden tekintetben betartják a szakmai előírásokat.

Mint írta, figyelmeztető jel, hogy a magyarok 91 százaléka szerint létezik "cigánybűnözés", 77 százalékuk szerint pedig a romák hajlamosabbak a bűnelkövetésre, mint a nem romák. "A társadalom ilyen erős előítéletességének csökkenését a Nézőpont Intézet is sürgős közfeladatnak tartja" - jegyezte meg a kutatásvezető.

Közölte: a "cigánybűnözés" fogalmát azért használták, mert az "a társadalmi közbeszédben és a szociológiában is szerepel".

A "romabűnözéssel" kapcsolatban a rendőrség semmiféle külön nyilvántartást nem vezet, ilyen adatokat a rendszeresített nyilvántartások sem tartalmaznak - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivői irodája az MTI-t.

Az ORFK közlése szerint a "romabűnözés" fogalmát az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika nem ismeri, így a "romabűnözéssel" kapcsolatban statisztikai összeállítást készíteni nem lehet, és nem is készítenek.

A "cigánybűnözés" fogalmának a tudományban és a kriminológiában nincs helye, viszont a társadalmi vitában van - mondta Németh Zsolt kriminológus, a Rendőrtiszti Főiskola tanára az MTI-nek.
A kriminológus szerint a "cigánybűnözés" fogalmának szakmailag annyiban van alapja, hogy bizonyos bűncselekményeket a roma származású emberek gyakrabban követnek el. Azonban ehhez az is hozzátartozik - tette hozzá -, hogy "a feltűnőbb külsejű embereket" gyakrabban igazoltatják a rendőrök, a sűrűbben igazoltatott emberek körében pedig - ilyenek a romák is, mondta, - gyakrabban bukkannak bűncselekményre utaló jelekre. Úgy fogalmazott: "Ha a nem roma származásúakkal is így járnának el, még több volna a bűnelkövető".

Németh Zsolt azt mondta, hogy "a normasértésre való hajlamnak vannak bizonyos örökölhető tényezői", például a sérülékenyebb idegrendszer, vagy a hevesebb vérmérséklet, de ez csak akkor vezethet bűnözéshez, ha "a környezet ehhez táptalajt ad". Ez az egész népességen belül így működik - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy a nem roma népességet azonban "nem érik olyan atrocitások", mint a romákat: felállnak mellőlük a buszon, nem veszik fel őket egy munkahelyre - sorolta a példákat.

A "cigánybűnözés" kifejezést a 2006. októberi olaszliszkai bűncselekményt követően főként a Jobbik, de több jobboldali szervezet is igyekezett a politikai közbeszéd részévé tenni, ami ellen közjogi méltóságok, pártvezetők, politikusok, kriminológusok, a legfőbb rendőri vezetők és roma szakértők, cigány vezetők is tiltakoztak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen két gyermeke szeme láttára verték halálra Szögi Lajos tiszavasvári tanárt, miután a férfi autójával elsodort egy 11 éves kislányt, aki a vízelvezető árokba esett, de sérülést nem szenvedett.