Nem szabad kollektív jogokat biztosítani a kisebbségeknek, mert több példa mutatja, ez egyes államok széthullásához vezethet. Románia egyéni jogokat biztosít a kisebbségeknek, mindent megtesz azért, hogy megőrizhessék nyelvüket, kultúrájukat, vezető tisztségeket töltsenek be, de önálló területet semmiképpen nem bocsát rendelkezésükre — mondta a román államfő az erdely.ma internetes portál szerint.

Már a 2004-es választásokon is megbizonyosodhatott a nagyérdemű Traian Băsescu kiváló kommunikátori, s úgy egyébként: politikusi képességeiről, amivel kiválóan leplezi a szakmai hozzá nem értését és álszentségét. A tavalyi európai parlamenti választások előtt végigudvarolta Székelyföldet azzal kampányolva, hogy a románt idegen nyelvként kell tanítani a magyarságnak, ez a magyarság és a románság közös érdeke. Persze, ebből azóta sem lett semmi.

A mintagyerek hazudik

Románia ugyanakkor – elsősorban Leonard Orban révén – az Európai Unióban mint a multikulturalitás fellegvára mutogatja magát. Az uniós intézmények – korábban megírt – impotenciája nem lehet felmentés az alól, hogy a román politikusok képesek félrevezetni egész Európát. Băsescu pedig most pont ezt csinálja a fenti mondatával. Románia mintagyerek akar lenni, pedig csak annak hazudja magát.

Nem érdem, hanem alap

Van ember, aki szerint 2008-ban, az Európai Unióban a kisebbségi jogok biztosítása, a kisebbségi nyelv, kultúra megőrzésének, vezető tisztségek betöltésének szavatolása érdem? Nem érdem, hanem alapvető kötelesség, olyan, mint például a szociális ellátórendszer biztosítása. Más kérdés persze az, hogy Romániában ezekkel a jogokkal is gondok vannak. Elég csak megemlíteni a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen kifüggesztett magyar nyelvű táblák ügyét, vagy a magyarveréseket, amelyeknek igen ritkán vannak meg a tetteseik, a Voiculescu-törvényt már nem is említve.

Problémás érvelés

Mindezek után már a legkisebb mértékben sem csodálkozhatunk azon, az ún. kollektív jogok megadásáról, mint például a területi autonómia Traian Băsescu hallani sem akar, mert – mint az államfő mondta – ahol ezeket megadták, így Koszovóban és Dél-Oszétiában, ott az ország területi éppsége sérült. Ezzel pedig ki is bújt a szög a zsákból, kiderült, hogy az elmúlt hatvan évben a román politikai elitnek nem sikerült eltávolodnia a második világháború idejében (idejétől…) uralkodó szélsőjobboldali (antonescui) dogmától, miszerint a kisebbségek veszélyt jelentenek az ország területi éppségére. Csakhogy ezzel az érveléssel van néhány probléma.

Ázsia vs. Európa

Először, sem a kaukázusi térséget, sem pedig egy mesterségesen összerakott maradék-jugoszláviát nem illene összekeverni az Európai Unióval. Ez ugyanis vagy tudatlanságra vall, vagy ha tudatos, akkor a valóság elferdítésére (vérmérséklet szerint: hazugságra). Băsescu azonban túl jó politikus ahhoz, hogy tudatlanul össze-vissza beszéljen, ezért inkább az utóbbi opcióra gyanakodhatunk.

Érthető – bár nehezen elfogadható –, hogy a román társadalom egy nagy része vevő a nacionalista retorikára, azonban a politikai elit feladata lenni a szélsőségeket leszerelni, s nem még adni alájuk a lovast. A legális határmódosításoknak nemzetközi jogi szabályozása van, amit meg lehet találni az ENSZ és az EBESZ különböző okmányaiban. A határmódosítás nem úgy működik, hogy jönnek a magyarok, s ha területi autonómiát kapnak, akkor majd szépen elszakadnak.

Kollektív jogok

Másodszor, konkrétan a kollektív jogokról. Románia, ahogy az erdélyi magyarság anyaországa, Magyarország az Európai Unió tagja, ezért bizonyos viselkedési módot el illene sajátítani. A Journal of Ethnopolitics and Minority Issues in Europe 2003/1. számában írja, hogy az Európai Unió nem feltétlen szereti a kollektív jogokat, mint a kisebbségvédelem módját, azonban az egyéni jogokat sem preferálja egyértelműen. Ebben az esetben pedig nem lesz más hátra, mint megegyezni arról, hogy ki milyen kisebbségpolitikát követ. Ebben persze szerepet kell kapnia az Európai Uniónak, de különösen fontos Magyarország és Románia összhangja.

Ha a román elnök a kollektív jogok alatt – első sorban – a területi autonómiát érti, akkor az nem ellentétes az Európai Unióval, kár is félni tőle. Az EU működése és teljes eszmeisége nincs a határmódosítás mellett, ezért attól rettegni, hogy Székelyföld, vagy teljes Erdély elszakad, (finoman szólva:) butaság. Ez csak arra jó, hogy a nacionalista román szavazóknál lehet jó pontokat szerezni a november 30-i parlamenti választásra, egyúttal hergelni őket a magyarok ellen.

Heccelik a népet

Amíg a román politikai elitnek esze ágában nincs e kérdéseket tisztázni, csak tovább szítani az indulatokat, addig az erdélyi magyarság helyzete egy fikarcnyival sem lesz jobb. Márpedig a jelenlegi helyzetben az erdélyi magyarsággal való román bánásmód fényévnyi távolságban van a nyugat-európai kisebbségekkel való nyugati bánásmódhoz képest.