Ultrahangsorompó a medvék ellen
Ultrahangsorompóval szeretnék megvédeni az egyre veszélyesebbé váló medvéktől Brassó történelmi városrészét. Az erdővel borított Cenk-hegyről ugyanis gyakran látogatnak be az állatok a városba "kukázni". Az elmúlt hónapokban számos incidens okozói voltak,
2008. szeptember 1. hétfő 12:00 - Hírextra
A bundás állatokat távol tartani hivatott beruházási projekt bemutatóján Korodi Attila, a román kormány környezetvédelmi minisztere elmondta: az Európai Unió nagyragadozó-állományának fele, medveállományának pedig mintegy hatvan százaléka él Romániában. Brassó megye területén 807-re becsülik a barna bundások számát, 87-nek az élőhelye pedig közvetlenül az erdélyi nagyváros szomszédságában található.
A miniszter szerint egy év alatt mintegy száz egyeddel nőtt a Brassó megyei medvepopuláció. A növekedést a környezetváltozással hozta összefüggésbe. A települések mellett, a kukákban állandó táplálékforrást találtak a medvék, nem kell kilométereket kószálniuk az erdőkben az élelemért. Ugyanakkor a szakemberek azt tapasztalták, hogy míg korábban egy-két bocsot hozott a világra egy anyamedve, az utóbbi időszakban egyre gyakrabban látni három-négy bocsot is anyjuk társaságában.
A medvék agresszív viselkedésének egyik okát a településszéli lakók, valamint az erdőkbe látogató turisták magatartásával magyarázta a miniszter. Szerinte felelőtlenül etetik az állatokat, így akarják azokat közelről fényképezni. A szálláshely-tulajdonosok is rendszeresen etetik a medvéket, turistalátványosságot teremtve.
A román zöldtárca kísérleti jelleggel kívánja megvalósítani a brassói ultrahangos medvesorompót, s ha a módszer beválik, más területeken is alkalmazni fogják e berendezést. A szomszédos székelyföldi megyékben, Kovásznán és Hargitán is például gyakran jegyeznek fel medvék által is okozott vadkárokat. Hargita megyében mintegy ezerre becsülik a medvék számát, holott a szakemberek szerint 350-400 lenne az optimális.
Az ember közelségéhez szokott egyedek "visszavadítására" két medverehabilitációs központ is működik a térségben, az egyik a Brassó melletti Zernyesten, a másik a Hargita megyei Nagyhagymás-hegyen. Itt fogságból származó, árva, emberek által nevelt egyedeket próbálnak megtanítani a szakemberek arra, hogy képesek legyenek egyedül is, az emberektől távol ellátni magukat természetes környezetükben.
Forrás: MTI
