"Örömmel értesültem arról is Miniszter Asszony megnyitó beszédéből, hogy 2008. januárjában elfogadásra került "a láthatóbb magyar emberi jogi politikát szolgáló koncepció". Valóban fontos volna, hogy a Gyurcsány-kormány, mely megalakulása óta számos alkalommal, sok esetben ráadásul rendkívül durván megsértette az emberi és az alkotmányos alapjogokat, végre változtasson politikáján" - írja a képviselő.

Itt van az ideje, hogy a szocialista politikusok is meghallják és megfogadják a hazai, valamint a nemzetközi jogvédő szervezetek, köztük az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának, továbbá az ombudsmanoknak a tiltakozásait, intelmeit - hangsúlyozza Ékes Ilona, hozzátéve: hosszú ideje vártunk rá, hogy végre a Gyurcsány-kormány tagjai is tiszteletben tartsák és minden rendelkezésükre álló eszközzel védjék az emberi és az alkotmányos alapjogokat.

Ékes Ilona úgy gondolja, hogy a hiteles viselkedés az lenne, ha első lépésként a kormány erkölcsi és anyagi jóvátételt fizetne a maga és az ő felügyelete alatt működő szervek által emberi és alkotmányos alapjogaiban megsértett embereknek. A határozott fellépés elvárása mellett a képviselőnő felajánlotta a Fidesz-KDNP szakpolitikusainak segítségét.

A Nemzetközi Népirtás Elleni Központ felállításának tervével kapcsolatban az ellenzéki képviselőnő felhívta Göncz Kinga figyelmét az emberkereskedelem és a prostitúció problémájára, s arra kérte, hogy az újonnan felállítandó intézmény elsődleges feladatai között szerepeljen ezen gondok megoldása is.

A külügyminiszterasszony MTI-nek tett kijelentésére, miszerint Magyarország és Kína, valamint Vietnám folyamatos emberi jogi párbeszédet folytat, Ékes Ilona így reagált:
"Kérem, szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy az elmúlt két évben milyen párbeszédet folytatott emberi jogi témákban Ön személy szerint és a Külügyminisztérium munkatársai kínai partnereikkel. Ezeknek a dokumentumoknak a megismerése azért volna fontos számomra, hogy megértsem, miért akadályozta a Külügyminisztérium és a szocialista párt 2008 tavaszán minden rendelkezésére álló adminisztratív eszközzel azt a négy párti javaslatot, melynek célja egy Tibet ügyében megfogalmazott országgyűlési határozati javaslat elfogadása volt. A határozati javaslattal a Magyar Országgyűlés többek között felszólította volna a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszak alkalmazásának Tibetben. Továbbá felhívta volna a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy az Európai Parlament 2000. július 6-án kelt határozata értelmében, összhangban az Európa Tanács és az ENSZ törekvéseivel, támogassa a nemzetközi fórumokon a tárgyalások megkezdését a Kínai Népköztársaság és a dalai láma között Tibet új státuszának meghatározásáért, melynek politikailag és gazdaságilag biztosítania kell Tibet autonómiáját a vallási, a társadalmi és a kulturális életben egyaránt"