Menő üzletember cuccai a múzeumban

"A modern üzletember kétszeresen is menő: mert állandóan mozgásban van, s mert diktálja a divatot. Életstílusát azok a tárgyak is formálják, melyeket magánál tart, melyek mestersége címerei" - idézte a tárlat ajánlóját a Közlekedési Múzeum főigazgatója.

A kiállítást megnyitó Kócziánné Szentpéteri Erzsébet hozzátette: bár ezek az eszközök a technikai fejlődés következtében általában gyorsan elavulnak, kulturális közvetítőként, egyfajta életstílus rekvizítumaiként mégis jelentősek.

Ezeket a tárgyakat máshol inkább esztétikai sajátosságaik miatt szokták kiállítani, itt azonban más megközelítéssel, élvezetes kísérőszövegekkel, olyan gondolati frissességgel mutatják be, hogy a mikroelektronikai eszközök és a társadalmi jelenségek közötti összefüggések is feltárulnak - hangsúlyozta Kócziánné Szentpéteri Erzsébet.

A Képes Gábor és Tóth Endre által összeállított tárlat különböző fejezetei bemutatják a menő üzletember kommunikációs eszközeinek fejlődését, a menedzser "legjobb barátja", a számítógép asztali és hordozható változatának múltját, a zsebszámológépektől a PDA-kig vezető utat és természetesen a munka után pihenést nyújtó szórakoztató elektronikát is, felvillantva a modern otthon és a dizájn világát is, többek között egy apró robotporszívó segítségével.

A látogatók rácsodálkozhatnak az elmúlt évtizedek nagy méretű és nehézkes hordozható telefonjaira, míg a kilencvenes évek második felének hazai mobiltelefon-kínálatát bemutató "kirakat" előtt bizonyára személyes élményeket is fel tudnak idézni egy-egy készülékkel kapcsolatban.
A hatalmas laptop ősök legértékesebbje az egeret mint újdonságot alkalmazó 1983-as Apple Lisa; a tárlaton látható változatból mindössze 2-3 ezer készült. Igazi különlegesség a HP-65 zsebszámológép is: az 1974-es modellben egy Moon Rocket Launder nevű játékprogram is helyet kapott. Bizonyára nem ezért, de a készülék egy amerikai űrexpedíció felszerelésében is helyet kapott. Az egyebek mellett személyi hívókat, toll-szkennert és régi diktafonokat is bemutató tárlat október 31-ig látogatható.

Jeszenszky Sándor, az Elektrotechnikai Múzeum nyugalmazott igazgatója a hírközlés múltjára visszatekintve elmondta, a világot átfogó kommunikációs háló már a XIX. század elején elkezdett kialakulni: a Napóleon által kiépített optikai távíróvonal segítségével a Párizs és Lille közötti 225 kilométeres távolságon két perc alatt tudtak egy betűt továbbítani.

Az elektromos távíróhálózat az 1850-es évektől a föld egyre több pontját érte el, így tulajdonképpen már ekkor kialakult egy lazább szövésű "világháló" - hívta fel a figyelmet Jeszenszky Sándor.

A szikratávíró megjelenésével már járművekről, így hajókról is lehetett kommunikálni, és ennek előnyeit az üzleti világ is kihasználta. A Titanic egyik életben maradt távírásza panaszkodott is, hogy a közeli hajók azért nem vették idejében segélykéréseiket, mert a fedélzetükön tartózkodó üzletemberek üzeneteinek továbbításával voltak elfoglalva - mondta el a múzeum nyugalmazott igazgatója.

Jeszenszky Sándor a CB-rádióról már személyes élményeket is fel tudott eleveníteni. A lakossági távközlés szempontjából egykor nagy fontosságú készülék a szocializmus idején bizalmi cikknek számított. "1980 környékén meg is lepődtek keletnémet kollégáim, mikor a Trabantomban meglátták a CB-rádiót. Egyfajta szocialista James Bondnak néztek" - árulta el a muzeológus.