Itt már az is baj, ha van pénz?
Szeptember elsejével becsöngettek ugyan, az idei tanévkezdés azonban nem csak élénk gyermekzsivajtól sikerült hangosra. Röviddel az évnyitóünnepségek előtt jelentette be ugyanis a kormány, hogy az elmúlt ötven év legnagyobb iskolafelújítási programja indu
2008. szeptember 8. hétfő 07:29 - Nagy András
Tényleg országos a botrány
Magyar Nemzet-cikket cáfol az NFÜ: Nem lejt balra a pálya!
(…) A cikkben olvasható összeesküvés-elméletet egyébként egyéni országgyűlési képviselőkre – azok politikai megoszlására – alapozták a szerzők, ami önmagában árulkodó, köztudott ugyanis, hogy az országgyűlési képviselőknek ebben a pályázati konstrukcióban éppúgy nem jutott szerep, ahogy a többi pályázat esetében sem. Az egyetlen pont, ahol a politika és a pályázati rendszer találkozik, az a pályázni jogosult települési önkormányzat szintje, ennek politikai „hovatartozása” ugyanis elvben megállapítható. Nem véletlen azonban, hogy a Magyar Nemzet összeesküvés-elmélete nem erre a mozzanatra épül: ezek a számok ugyanis éppenséggel ellenzéki túlsúlyt mutatnak. (…)A Magyar Nemzet cikke miatt megvizsgált számok azt mutatják, hogy enyhe túlsúly éppenséggel a fideszes polgármesterek, illetve önkormányzatok oldalán mutatható ki. A Fidesz MPSZ és KDNP-s kötődésű polgármesterek közül 51, míg az MSZP és SZDSZ-es politikus által vezetett települések között 47 kapott támogatást. A többi települést, amely támogatást kapott független polgármester irányítja, azaz a pálya – cikkben sugallt – „balra lejtése” egyértelműen cáfolható.
Forrás: az NFÜ sajtóközleménye, 2008. augusztus 29.
Rácz József, gelsei polgármester viszont „apró szépséghibáról” beszélt lapunknak, mikor azt mondta: ők most nem a két évvel ezelőtt végrehajtott energia-racionalizálás miatt pályáztak. (Korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott, a most elnyert pénzből aulát és egy közel 900 négyzetméteres új oktatási épületet építenek az iskola mellé.) Mint mondta, nagyon örül, hogy Manninger Jenő, ha némi fáziskéséssel is, de képbe került, hogy Gelsén már két évvel ezelőtt is dolgoztak. Szomorúnak és méltatlannak tartja egy oktatási intézmény beruházását politikai síkra terelni. Némi pikírtséggel a hangjában megjegyzi: egyetért a Zala megyei közgyűlés elnökével abban, hogy országos botrányról van szó. Országos botrány, hogy az hazánkban még soha egyetlen megyei közgyűlés elnöke sem tette meg azt, hogy a saját közigazgatásához tartozó település pályázatát „ilyen módon” minősítette.
Igen, ám az sem lenne mindennapi, ha bebizonyosodna Manninger Jenő állítása: Gelsére valóban a polgármester Magyar Bálinthoz és az SZDSZ-hez való kötődése miatt mosolygott a szerencse. Rácz József minderre a következőkkel reagált. Először is elmondta, hogy Magyar Bálintnak ehhez a pályázathoz az égvilágon semmik köze nem volt, mivel ez egy Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program keretében megvalósuló projekt volt, Magyar pedig TIOP és a TÁMOP pályázatokban működik közre. Elismerte, hogy több, mint két évtizedes barátság fűzi Magyar Bálinthoz, de határozottan állította, soha ne került szóba közöttük az iskola felújítása.
Gelse maradna a kedvező mederben
Azért visszakérdez: akkor ezek szerint ma Magyarországon párthoz kötődő önkormányzatok nem pályázhatnak, vagy ha véletlen mégis, akkor nem nyerhetnek? Nonszensz, ami ebben az országban történik – tette hozzá. Mint mondja, a rendszerváltás óta eltelt csaknem 17 évben azon dolgoztak, hogy országos szinten is versenyképes tanintézményt hozzanak létre. Ezért nem sajnálják a munkát, ha kell, pályázatokat körmölnek. Ebben az évben is beadtak vagy ötvenet, utána lehet nézni – mondta a Hírextrának Rácz József. Hozzátette: már 1991-ben is nyertek pénzt csatornázásra, tornaterem építésre, de sikerrel „lobbiztak” nem csupán az Antall-kormány, hanem az összes többi hatalmi éra alatt is. A jövőben sem tervezik eme jó szokásuk levetkőzését, és nem engedik, hogy holmi megyei elnökök kibillentsék Gelsét a kedvező mederből. Rácz szerint intézményük létjogosultsága nem megkérdőjelezhető, csak idén tizenhéttel több elsős gyereket írattak be, mint tavaly.
Nincs csődben az önkormányzat
Egy másik „csepp”
Közel ötmilliárd forintot nyert iskolafejlesztésre a regionális fejlesztési tanács pályázatán öt Tolna megyei önkormányzat, miközben a megye többi rászoruló települése ellehetetlenül - írta kedden a Tolnai Népújság. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) júliusban 10 milliárdról 20,3 milliárdra emelte a 2007/2008-as támogatási keretet, kimerítve ezzel a 2013-ig szóló forrást. A pályázati kiírás módosítása ellen a három dél-dunántúli megye közgyűlési elnöke, valamint Szekszárd, Bonyhád és Kaposvár polgármestere tiltakozó levelet küldött Bajnai Gordon miniszternek. A július 17-i levélre még nem kaptak választ.
Feigli Ferenc, a DDRFT elnöke szerint az ajtó nem zárult be a többiek előtt. A keretből mintegy 2 milliárd forintos forrás maradt még, amely átcsoportosításokkal duplájára is emelkedhet.
Forrás: MTI
Más kérdés, hogy Manninger Jenő többek között épp az általa szegregációnak minősített jelenséget hozta fel ellenérvként a gelsei általános iskola ellen. Szerinte csak a tehetősebb gyerekek iratkozhatnak a „túlmodernizált” intézménybe. Rácz József nem érzi úgy, hogy túltámogatott lenne a település, szerinte nem bűn, ha élnek a lehetőségekkel. A szegregációs vádra pedig úgy reagált, hogy Gelse is hátrányos kistérségben foglal helyet, a község általános iskoláiban a halmozottan hátrányos gyerekek aránya eléri a negyven százalékot, a környező falvakból bejáró tanulóké pedig a hatvanöt százalékot. Szerinte ez a két adat is arra utal, hogy nem Gelséről szól a történet. Mint mondta, azért dolgoznak, hogy a gyerekek eséllyel vegyék fel a versenyt városi kortársaikkal szemben.
Rácz József feltette: kíváncsi lenne, azok, akik most ”verik a tamtamot”, vajon mit tettek azért, hogy akár egyetlen iskolában is ne a hátrányt erősítsék, „ne a keserűség poharát borítsák a választókra”? Manninger Jenő mit tett azokért a településekért, amelyeket most úgy sajnál? – kérdezte Rácz József.
Érdekes mellékszála volt Manninger Jenő nyilatkozatának Gelse község pénzügyi csődjére vonatkozó állítása is, így természetesen kíváncsiak voltunk, Rácz József miként kommentálta a megyei közgyűlési elnök ezen kijelentését. A gelsei önkormányzat elöljáróban szemére vetette Manningernek, hogy megyei vezetőként soha egy fillért nem intézett a zalai község önkormányzatának, mi több, az összes megyei szintű területfejlesztési pályázatukat sikerrel torpedózta meg. Mindazonáltal leszögezte: soha nem volt csődben az önkormányzat, naprakészen kifizettek mindent.
Ez a történet – legalábbis a Hírextra olvasatában - itt véget ér, azonban nem szabad azt hinni, hogy egyedi esetről van szó. (Lásd mindjárt keretes írásunkat a Tolnai „balhéról”.) A nap mint nap felbukkanó zúgolódásokból pedig sajnos olybá tűnik, ebben az országban már nem csak abból lehet balhé, ha nincs pénz, hanem abból is, ha van...
