Üzembe helyezték a világ legnagyobb részecskegyorsítóját

A svájci-francia határvidéken húzódó, 27 km hosszú, 3,8 milliárd dolláros beruházással épített gyorsító segítségével, amely a világ legnagyobb ilyen jellegű berendezése, a kutatók olyan alapvető kérdésekre keresik a választ, mint például hogy a világ keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége, hőmérséklete, s egyéb tulajdonságai.

A projekt megvalósításában a CERN 20 tagországa vett részt, illetve olyan államok, amelyek nem tagok ugyan, de bekapcsolódtak a kísérletekbe, hozzájárulva azok költségeihez. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben 80 ország tudósai dolgoznak, köztük 1200 amerikai kutató. Az Egyesült Államok megfigyelőként 531 millió dollárral járult hozzá, ahogy nagy befizetőnek számít Japán is, amely szintén megfigyelői státussal rendelkezik.

A tervek szerint a nagy hadronütköztető gyűrűben a protonnyalábok a későbbiekben a fény sebességének 99,9999991 százalékával száguldanak, s másodpercenként 11 245-ször futják majd körbe a 27 kilométeres alagutat. A gyorsítót úgy tervezték, hogy másodpercenként 600 millió ütközésre késztesse a protonokat.

A másodpercenkénti 600 millió protonütközés észlelésére olyan időmérő berendezést konstruáltak, amelyek a másodperc milliárdodnyi részének a múlását is képes regisztrálni. A rendszer a méter milliomodrészének pontosságával képes észlelni a részecskék elhelyezkedését.

A két protonnyaláb ütközésekor olyan hő keletkezik, amely százezerszer magasabb, mint a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet. Ez az óriási hőenergia a tér egy parányi részecskéjére sűrűsödik. Eközben az LHC hűtőrendszere, amelyben szuperfolyékony hélium cirkulál, 1,9 Kelvin, azaz -271 Celsius-fokos hőmérsékletet biztosít majd. Ez azt jelenti, hogy a nagy hadronütköztető belsejében alacsonyabb lesz a hőmérséklet, mint a világűrben, ahol 1,7 Kelvin, azaz -270 Celsius-fok van.

Az LHC-n keletkező adathalmaz évente százezernyi dupla DVD-t tölt majd meg, s világszerte komputerek tízezrei kapcsolódtak be abba a számítógépes hálózatba, a GRID-be, amely ezt az információt tárolja majd.