Lázár János (Fidesz) szerint a gazdaság teljesítményének romlásával párhuzamosan kerülnek elő olyan hírek, amelyek szerint különféle merényletek történtek képviselők, miniszterek ellen. Mint mondta, nyomozások ugyan indultak, ám eredményt eddig sem a rendőrség, sem a titkosszolgálatok nem mutattak fel.

Szeptember 20., a Magyar Demokratikus Charta rendezvénye előtt milyen veszély van? - kérdezte az ellenzéki politikus.

Iváncsik Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára válaszában közölte: a szolgálatok a rendőrséggel együttműködve, a törvényeknek megfelelően végzik a dolgukat. Ha az ellenzék elmegy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésére, ott választ kap a konkrét kérdésekre - közölte, majd azt kérte, az ellenzéki politikusok szakítsanak azzal a gyakorlattal, hogy bojkottálják a nemzetbiztonsági bizottság üléseit.

Puskás Tivadar (KDNP) azt tudakolta, hogy a kormánynak mi a szándéka orvoslátogatói díjjal kapcsolatban, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek tartotta ezt a terhet.

Az egészségügyi miniszter válaszában közölte: az Ab döntésében nem a díjat ítélte alkotmányellenesnek, hanem azt, hogy az ötmillió forintos éves díjat egyenlő 12 részre osztva kell fizetni az érintett cégeknek, akkor is, ha dolgozója éppen nem végez munkát. Székely Tamás közölte: a kormány nem tud eltekinteni attól, hogy ezt a díjat bevezesse, ám a most készülő jogszabályban figyelembe veszik az Ab által kifogásoltakat.

Gulyás József (SZDSZ) az elmúlt napok megfigyelési ügyeként elhíresült eseményekre emlékeztetett, amikor - mint mondta - korábbi magas beosztást betöltő nemzetbiztonsági tiszt keveredett jogellenes ügybe. Mi történt, mi az az információ, amit meg lehet osztani a nyilvánossággal? - kérdezte a szakminisztertől.

Válaszában Iváncsik Imre államtitkár közölte: ami ma tudható, az már nyilvánosságra került. Közölte: ennek az ügynek az elején járnak a hatóságok, így meg kell várni a fejleményeket.
Karsai Péter (MDF) azt mondta, az ellenőrző hatóságok enyhe büntetéseket szabtak ki a szabálytalan színesfém felvásárlókra, hiszen egyes telepek bezárása helyett csupán pénzbüntetést szabtak ki.

Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára válaszában elmondta: a büntető törvénykönyv jelenleg is szankcionálja ezt a bűncselekményt, de az Országgyűlés előtt is van két törvényjavaslat, amellyel a kormány szigorítani kívánja az ellenőrzést.

Szirbik Imre (MSZP) a hazai liba- és kacsafeldolgozás helyzetéről érdeklődött, miután egy állatvédő szervezet támadást indított az ágazat egyik cége ellen. Közölte: ez a tevékenység közel ötezer családnak ad munkát. Mit tud tenni az agrártárca? - kérdezte.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkár közölte: remélhetően egy-két napon belül kompromisszumos megoldás születik.

Gyimesi Endre (Fidesz) a Zalabaromfi két, nehéz helyzetbe került cégének ügyében szólalt fel, amelyek számláit egy bank zárolta. Mint mondta, a cégek vezetése szerint nincs olyan körülmény, amely indokolná a számlák zárolását. Közölte: még a fedezet ellenére sem engedik a béreket kifizetni, így az emberek mindennapos megélhetése került veszélybe.

Gögős Zoltán válaszában közölte: ismeri a problémát, ám a minisztérium két vállalkozás együttműködésébe, amelyet szerződés szabályoz, nem tud beleszólni. A közvetítői tevékenységet felajánlom - mondta az államtitkár.

Medgyasszay László (KDNP) a Nemzeti Ménesbirtok körül kialakult helyzetről érdeklődött. Úgy vélte, az lenne a jobb megoldás, ha a Ménesbirtok számára az állam biztosítaná működésének feltételeit, és nem kellene minden évben a költségvetésre hagyatkoznia.

Gőgös Zoltán közölte: az a föld, amit a ménesbirtok kezelésében marad, elegendő saját feladatai ellátásához.

Pettkó András (MDF) a vállalkozókat érintő TEÁOR-szám módosítása kapcsán kialakult helyzet tisztázása iránt érdeklődött. Mint mondta, kívánatos lenne, ha a kormány az egyéni vállalkozók esetében is használná az informatika kínálta lehetőségeket.

Avarkeszi Dezső válaszában közölte: ezzel a változással uniós kötelezettséget kellett teljesíteni. Hozzátette: több olyan jogszabály előkészítése folyik az igazságügyi tárcánál, aminek célja az elektronikus lehetőségek használatának biztosítása.

Pánczél Károly (Fidesz) azon hétmilliárd forintos EU-támogatás sorsáról érdeklődött, amit Magyarország - szavai szerint - tankönyvfejlesztésre kapott. A tárca elszámol-e a pénzzel és lesz e felelősségre vonás? - kérdezte.

Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára válaszában közölte: a kérdésben felvetettek téves információkon alapulnak. Mint mondta, nem 18, hanem 49 tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben, és további 280 tankönyv akkreditálása van folyamatban. Hozzáfűzte: nemcsak tankönyvek, hanem programcsomagok akkreditálásáról van szó. Kitért arra, hogy lesz elszámolás, hiszen az EU ilyen téren szigorú feltételeket szab.