Gazdag bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyek
Néhány dinoszaurusz csak a bakonyi feltárásból ismert, a 85 millió éves iharkúti lelőhely Európában egyedülállónak nevezhető - mondta Ősi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa előadásában szerdá
2008. szeptember 17. szerda 19:45 - Hírextra
Hungarosaurus tormai csak innét ismert a világban, hasonlóképpen az Iharkutosuchus makadii (ez egy kis, növényevő krokodilfaj), továbbá a Bakonydraco galaczi (repülő hüllő) is - mondta a tudományos kutató. Hangsúlyozta: 85 millió évvel ezelőtt Európa feltehetően inkább szigetvilág volt, semmint összefüggő kontinens - akkor a tenger szintje nagy valószínűséggel 200-300 méternyivel magasabban volt a mainál -, s így a szárazulatok nyilván kisebbek lehettek, így kisebb életterei voltak az állatoknak is.
Ezért a lelőhely is kevesebb, s a bakonyi kitüntetett jelentőségű, ráadásul olyan "geológiai viszonyban" ismert, ahonnét még nem került elő semmiféle ilyen korú lelet - mondta a kutató.
Utalt arra, hogy nyolc évvel ezelőtt bauxitbányászat közben bukkantak rá a Bakonyban, Iharkút térségében a lelőhelyre; először csak néhány tucatnyi csont került elő, ám egyre gazdagabb leletekre bukkantak, s összességében 25 féle, 85 millió évvel ezelőtt élt állat maradványa jutott napvilágra.
Mint mondta: ráleltek halakra, hüllőkre, teknősökre és madarakra is, utóbbiak különösen ritkák ebből a korból. Találtak olyan hatalmas - 2-3 méteres - ragadozóhalakat is, amelyek a mai kajmánhalnak, vagy aligátorhalnak a közeli rokonai. Leggyakoribb leletként azonban teknőspáncél került - elő tette hozzá.
Ősi Attila szerint a bakonyi lelőhely különlegessége, hogy néhány millió évvel idősebb, mint a többi európai kutatóhely, tehát egy korábbi világról ad információkat. Nem tudjuk pontosan, hogy a terület hogyan nézett ki, de minden bizonnyal több tízméternyi széles folyók lehettek a bakonyi vidéken és valószínűen szigetek is voltak - jegyezte meg.
Közlése szerint számos ragadozó dinoszaurusz került elő, de azokon kívül a leggyakoribb maradványok a Hungarosaurustól származnak; ez egy 4-5 méter hosszú, másfél méter magas, páncélos, növényevő dinoszaurusz volt. Eddig több száz izolált csontja és öt részleges csontváza került elő. Lényeges még, hogy sokkal magasabbak és vékonyabbak, ám jóval gyorsabbak lehettek az Észak-Amerikában élt rokonaiknál.
Ismertek az iharkúti területről a szintén növényevő Rhabdodontidae dinoszauruszok is, s a ragadozó Tetanurae és az Abelisauridae dinók - mondta a tudományos kutató.
A páncélos dinoszauruszok száma ezen a bakonyi helyen több mint az összes európai lelőhelyen eddig megtaláltak együttvéve - hangsúlyozta Ősi Attila.
Forrás: MTI
