Sokat áldották már a gazdák az unió nevét és a Brüsszelben hozott határozatokat. Itt vannak például az élelmiszerekben maradó növényvédő szerek mennyiségére vonatkozó előírások, amiket ősztől kéretik komolyan venni. A zöldek szerint viszont nem olyan nehéz azokat betartani, mivel nagyon magasan lettek megállapítva. Azaz nem mindenki gondolkodik úgy, hogy „hurrá, most végre biztos, hogy mit eszünk”, sokkal inkább úgy, hogy „hurrá, most már biztos, hogy mérgezett élelmiszereket ehetünk”.

A zöldek szerint

De mit is jelent ez pontosan? Hiszen ezeregyszáz növényvédő méregről van szó! Ezeknek a vegyszereknek kellett elkészíteni az egységes határértékeket mintegy 315 mezőgazdasági termékre. Azaz több tízezernyi adatról van szó. Amelyek ugyan csak számok, mégis akár életről és halálról dönthetnek.

Persze a zöld szervezeteknek ez nem elég, sőt nagyon is felbőszültek az eredményeken. Azt mondják, hogy túl magas értékek lettek megállapítva, azaz túl sok méreganyag maradhat az élelmiszerekben. Ha pedig a megengedett érték is magas, milyen lehet valójában? – teszik fel a kérdést és persze újabb strigulát húznak a biotermesztés mellett. A legzöldebb szervezet, a Greenpeace szerint pedig olyan növények is vannak, amelyek már-már világítanak a sötétben – az alma, a körte, a szőlő és a paradicsom túl sok mérgező anyagot tartalmazhat szerintük. De hogyan fordulhat ez elő?

A válasz szeretett Uniónk logikájában keresendő. Az ilyen esetekben ugyanis, ha egységes szabályozásról van szó, egész egyszerűen a 27 tagország leggyengébb eredményeihez igazítják a normát. Például ha a leggyengébb eredményeket felmutató lengyeleknek egy bizonyos határértéken volt gusztusuk dinnyét termeszteni, akkor mindenki azon a határértéken fog az unióban. Ha pedig belegondolunk, ez azt jelenti, hogy több termék esetében magasabbá válik egy adott országban a határérték, azaz több méreganyag jut a szervezetünkbe. Ezt pedig senki sem akarja, vagy mégis?

Az EU szerint

A zöldek szerint tehát egyáltalán nem mindegy, hogy miből mennyi kerül a szervezetünkbe, és igazuk van. A növényvédőszereknek ugyanis van egy érdekes hatása – a növényeket védik a különböző kártevőktől, s ami a kártevőknek rossz, az sokszor az embernek is. Nagyjából négy káros hatása lehet az emberre a szer: hathat kellemetlenül az idegrendszerre, az immunrendszerre, lehet rákkeltő, és felboríthatja még a természetes hormonháztartásunkat is. Na, de mielőtt soha többé nem ennénk meg semmit, mielőtt egy labororvos barátunk be nem azonosítja benne a határérték alatti szert, mondjuk el: a legtöbb embernél nem lesz semmiféle tünete a szereknek – legfeljebb egy-két, öt, tíz évvel kevesebbet él.

Egy nagy uniós felmérés tavaly azt az eredményt hozta, hogy bizony a megvizsgált élelmiszer minták 40 százaléka tartalmaz növényvédőszer maradékot, ráadásul három százalékban a megengedett egészségügyi határérték felett.

Persze Magyarországon is elvégeztek már számos hasonló vizsgálatot, 2006-ban például meglepő eredménnyel zárult az adatgyűjtés. Nálunk ugyanis csak 36 százalékban mutatták ki a szerek jelenlétét és mindössze 1,6 százaléka volt a határ felett.

De mi a jó nekünk?

Hohó, ha hinni lehet az adatoknak bizony nálunk még a termények is kevésbé mérgezettek. Csupa jó kis élelmiszerünk van hát nekünk? De akkor miért jó nekünk az egységesítés a többi uniós országgal? A válasz: nekünk nem jó, de az uniónak viszont az. Azaz nekünk is jó.

Egyszerűen fogalmazva a magyar termékek egészségesek, jók, finomak és hát minőségiek is – mint tudjuk. Azaz a gond legtöbb esetben az importokkal van, de ha valaki importot fogyaszt igazi hazai helyett… Na jó, déligyümölcsből mondjuk nehéz lenne jó hazait termeszteni. Marad a külföldi cucc a ki tudja milyen mérgekkel a belsejében.

Persze létezik ellenvélemény is. A növényvédőszerek mellett nem csak a gyártók és a forgalmazók protestálnak, hanem egyszerűen a szegénység képviselői is. Hogyan? Az jó nekik, ha több növényvédőszer-maradék van az élelmiszerekben? Jó bizony, hiszen szerintük a növényvédőszer-mentesség feleslegesen megdrágítja a legtöbb gyümölcs termelését. Azaz előfordulhat, hogy nem tudja mindenki megfizetni, s ez így is van. A biokaját nem a mélyszegénységnek találták ki.

Másrészt pedig azok a minimális szerek, amik megtalálhatóak az élelmiszerekben kiépítik a szervezetünk természetes ellenállását. Azaz még jók is valamire, persze csak akkor, ha minimális szinten, mondjuk csak nyomokban található meg. Az egészségügyi határérték az szent és sérthetetlen.