Ukrán éhínség

"Ne csak időben, de a lelkünkben is haladjuk meg a 20. századot. Az, ami az emberi jogokat, az ember élethez való jogát jelenti, az minden pillanatban olyan értéket kell, hogy képviseljen számunkra, ami áthúzhatatlan és felülírhatatlan. Figyelmeztetnünk kell minden pillanatban nemcsak a jelen, de a jövő generációt is, hogy ezt nem lehet, nem szabad megismételni" - hangsúlyozta Szili Katalin.

Hozzátette: ki kell mondani a 21. században is, hogy nem lehet olyan cél, amely felülírhatja az emberi életet, amely megnyomoríthat családokat. Folyton figyelmeztetni kell az embereket arra, hogy mit jelent az emberi élet, az ember élethez, boldoguláshoz való joga.

A megemlékezésen Dmitro Tkacs budapesti ukrán nagykövet köszönetet mondott az Országgyűlés elnökének, hogy Magyarország csatlakozott a Kiolthatatlan láng elnevezésű világméretű ukrán akcióhoz.

Hartyányi Jaroszlava, az Országos Ukrán Önkormányzat elnöke elmondta: a kiolthatatlan láng nevű akció áprilisban indult Ausztráliából. Magyarországra Horvátországból érkezett a láng, innen Görögországba indul tovább három nap múlva - fűzte hozzá.

A láng azt szimbolizálja, hogy az ukrán nemzet él, őrzi keservesen kivívott függetlenségét - mutatott rá.

Az ukrán önkormányzat elnöke köszönetet mondott azért, hogy 2003-ban a magyar parlament szolidaritást vállalt az ukrán néppel, egyúttal kimondta, hogy 1932-33-as éhínség szervezett, szándékos népirtás volt.

Ukrajnában, amely a múlt században a Szovjetunió egyik legfőbb gabonatermelő területe volt, háromszor pusztított éhínség. Az első csapás 1921-1922-ben, a második 1932-1933-ban, a harmadik 1946-1947-ben következett be. A legpusztítóbb a 75 évvel ezelőtti volt, amikor az ukrán falusi lakosság egyötöde halt meg. Összesen 7 millió ember vesztette életét, köztük 3 millió gyermek.

A történészek a legfőbb okok közé sorolják az erőszakos kollektivizálást, a tehetősebb parasztok deportálását, illetve a kötelező beszolgáltatást.