Zsolnay csodák az MSZH-ban

Az október 15-ig megtekinthető kiállítást Zsolnay Vilmos keramikusművész, feltaláló születésének 180. évfordulója alkalmából rendezték. A látogatók a kiviteli tervek között láthatnak csempetervet mákvirággal, az 1880-as évekből származó "lótusz sorozatot", orientalizáló vázákat, egy külön vitrinben pedig a kísérletekhez használt korabeli eszközöket, egyebek mellett laboratóriumi gázégőt, bronzmozsarat, kézi mérleget, forrasztócsövet is kiállítottak.

Az eozin technikával készült gyönyörű díszedények, kannák, szelencék mellett az eozin technikáról is olvashatnak az érdeklődők a falon elhelyezett tablón. A Zsolnay Vilmos kísérleteinek eredményeképpen megszületett "redukált lüszter technika" sajátos változata az eozin fantázianevet kapta. Az 1900-ban rendezett párizsi világkiállításon bemutatott, eozin technikával készült szecessziós stílusú díszedények nagy sikert arattak - olvasható a kiállításról szóló, MTI-hez is eljuttatott összegzésben.

A terem közepén a plafonról lógnak le a fotográfiák, amelyeken homlokzatok, vázák, belső épületdíszítések, külső épületdíszek láthatók. A tárlatot színesíti a lajstromozott Zsolnay-védjegyek változatait bemutató tábla, a Zsolnay családfa ábrázolása, valamint Zsolnay Vilmos egyetlen szabadalommal védett találmánya, a keménycserépből készült bélyegnedvesítő készülék. Emellett bemutatnak a gyár archívumából származó érdekes dokumentumok másolatait és korabeli fotókat is.

A tárgyakat főként a pécsi Zsolnay Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, valamint az Országos Műszaki Múzeum bocsátotta az MSZH rendelkezésére. A kiállításon megtekinthető a Magyar Televízió Századfordító Magyarok című sorozatának Zsolnayról és a gyárról készült filmje is.
Zsolnay Vilmos (1828-1900) keramikusművész találta fel a porcelánfajanszt és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránitot, s nagy szerepe volt a gyár hírnevét megalapozó eozin máz kidolgozásában és bevezetésében is. A pécsi Zsolnay gyár az ő vezetése alatt lett a modern kerámia európai hírű üzeme.

Az 1878. évi párizsi világkiállításon mutatta be találmányát, az elefántcsont színű fajanszot. Művei a legnagyobb elismerést, a Grand Prix-t nyerték el, őt pedig Becsületrenddel tüntette ki a francia kormány. 1884-ben kályhagyárat létesített, egyre nagyobb tömegben készítette az épületdíszítő kerámiákat, s megkezdték a fagyálló, különböző mázakkal színezett pirogránit készítését is. Az 1896-os millenniumi kiállításon a Zsolnay gyár már az eozin legszebb darabjaival szerepelt. Az uralkodó a Ferenc József-rend II. fokozatával tüntette ki Zsolnay Vilmost, Pécs pedig díszpolgárává választotta. Halála után hét évvel Pécs városa emlékművet állíttatott neki. 2007. október 13-án rekonstrukcióját követően újraavatták emlékművét Pécsett, amelyet a város éppen száz évvel ezelőtt állíttatott az egykori neves kerámiagyáros tiszteletére.