A vasúti közlekedésről szóló törvény

A vasúti törvény módosítása szerint a vállalkozó vasúti társaság nem kötelezhető számára gazdasági hátránnyal járó, ezért általa vállalni nem kívánt vasúti közszolgáltatásra. A pályahálózat működtetésére, a személy- illetve áruszállításra és a vontatási szolgáltatásra külön-külön is megszerezhető az engedély, amennyiben a kérelmező megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek.

Vontatási szolgáltatás csak vasúti személyszállításra vagy vasúti árutovábbításra vonatkozó működési engedély birtokában végezhető. A pályahálózat működtetésére vonatkozó szabály változatlan, hiszen a javaslat szerint az engedély csak egy adott vasúti pályahálózatra adható ki.

A keddi vitában Bebes István (Fidesz) úgy vélte, a magyar vasút fejlesztése kapcsán fontos kitérni az úgynevezett térségi és regionális vasutak problémáira. Közölte: felmerül az a kérdés, hogy a vasúti szárnyvonalak bezárása segített-e a vasút műszaki állapotának javításában, és kérdés az is, hogy az elbocsátások eredményezték-e a szolgáltatás színvonalának javítását. Megjegyezte: nem tapasztalják, hogy ezek a változások pozitív eredményt hoztak volna.

A térségi, regionális vasút gondolatkörében a politikus kitért az önkormányzatok szerepére. Úgy vélte, az önkormányzatok mai gazdasági helyzetében nem lehet elvárni, hogy ilyen feladatot vállaljanak.
Kiss Ferenc (MSZP) felszólalásában fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a közszolgáltatási szerződés megkötése fontos eleme volt a megújult vasútnak. Igaz - tette hozzá - ez nem új dolog.

Több felszólaló nem volt, így Mandur László, az ülést vezető parlamenti alelnök lezárta a vasúti közlekedésről szóló törvény módosításának általános vitáját.Közölte: részletes vita az Országgyűlés későbbi ülésén lesz.