Magyarország harmadik alkalommal vesz részt a Kutatók Éjszakája elnevezésű európai rendezvénysorozatban. Az Európai Bizottság által támogatott esemény célja megismertetni az embereket a tudomány világával, s vonzóvá tenni a fiatalok számára a kutatói életpályát. A magyarországi rendezvénysorozat szervezője a Tempus Közalapítvány. Az idei Kutatók Éjszakáján, amelynek Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke a fővédnöke, 15 városban háromszáznál több esemény várja az érdeklődőket.

Mint Galambos Gábor, a Tempus Közalapítvány elnöke elmondta, a rendezvény egyre népszerűbb: tavaly már 20 ezer látogatója volt. Az idei eseménysorozat megrendezésébe az összes jelentősebb felsőoktatási intézmény mellett már vállalatok is bekapcsolódtak, anyagilag is támogatták a rendezvényt, amelyen "igen széles skálán kínálja magát a magyar kutatói elit".
Kürti Sándor a rendezvénnyel kapcsolatban azt emelte ki, hogy meg kell mutatni a fiataloknak: a kutatói pálya olyan élethivatás, amely boldoggá teheti az egyént.

Magyarország a műszaki és természettudományos végzettségű szakemberek számát tekintve alatta van az európai átlagnak. Meg kell szerettetni a fiatalokkal a természettudományokat, hiszen általa válhat Magyarország innovatív, sikeres országgá - hangsúlyozta Dvorszki László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tudományos igazgatója a rendezvénnyel kapcsolatban.

Mint kifejtette, a BME az elsők között csatlakozott a Kutatók Éjszakájának rendezvénysorozatához. Míg az első alkalommal az egyetem három projekttel szerepelt, tavaly már héttel, az idén pedig tizenhárommal. A látogatók között a legnagyobb érdeklődés a repülésszimulátort övezi, ahol bárki kipróbálhatja, milyen érzés egy utasszállító gépet vezetni, s közben megismerheti a legújabb kutatási eredményeket. Pénteken lehet majd lebegő sakktáblán játszani, s közelről megismerni egy atomreaktor működését, de szerepelnek a programban az intelligens anyagok is. A szkeptikusok fórumán arról esik majd szó, hogy miként vértezhetjük fel magunkat az áltudományokkal szemben.

Hudecz Ferenc, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) rektora a Kutatók Éjszakájának multifunkcionális szerepét emelte ki: a természettudományok mellett, amelyek azért szükségesek, hogy az emberek megértsék az anyagi világot, megismerhetik, hogy mire "jók" a társadalomtudományok, s faggathatják a nyelv rejtelmeit.

Az ELTE 8 karából 7 kínál programokat a Kutatók Éjszakáján. Hudecz Ferenc külön kiemelte a finnugor nyelvészettel foglalkozó rendezvényeket, amelynek keretében a látogatók megismerhetik a finnugor konyhaművészetet, megtudhatják, hogy milyen jövője van a kis nyelveknek, s részt vehetnek egy gyors nyelvtanfolyamon is. Szó lesz a világegyetem keletkezését firtató szupergyorsítóról, a nagy hadronütköztetőről, a műholdas helymeghatározó (GPS) régészeti alkalmazásáról, s lesz teaverseny is.

Tavaly az Egyetem tér környék lakói között nem kis riadalmat keltett, amikor a Kutatók Éjszakájának keretében "bűnügyi nyomozás" folyt. Hudecz Ferenc szerint ez az idén is megismétlődik, amikor a "bűnelkövető" elfogásától a jogerős ítélet kiszabásáig végigkövethetik a bűnvádi eljárás összes stációit.

Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese kifejtette: súlyos gondot jelent, hogy a közvélemény mit sem tud az éppen folyó kutatásokról, így a friss tudományos eredmények gyakran értetlenséget, vagy félelmet keltenek. Ezt a fajta idegenkedést, félelmet hivatott oldani a Kutatók Éjszakája, amely "a természet érinthető részét" mutatja meg.

A Corvinus Egyetem az idén 19 programot kínál az érdeklődőknek, ezek közül Kerekes Sándor kiemelte az éjszakai sétát a Budai Arborétumban, valamint a génmódosított növényeknek szentelt rendezvényeket.