Az elmúlt évek vizsgálóbizottságainak tevékenységét nézve "kétségeink vannak" afelől, hogy egy vizsgálóbizottság alkalmas lenne bárminek a kiderítésére - mondta Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője.

A Fidesz azért sem javasolná vizsgálóbizottság felállítását, mert ennek működéséhez nincs meg a szükséges jogi háttér. Répássy Róbert emlékeztetett az Alkotmánybíróság 2003-as határozatára, amelyben a testület az úgynevezett Mécs-bizottság kapcsán kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem teremtette meg a vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit.

A politikus szerint egy ilyen lépés arra viszont alkalmas lehet, hogy elterelje a figyelmet a gazdaságról, a kormányzati döntésekről. Ez csak médiaeseménynek jó - jegyezte meg.
Répássy Róbert ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az igazságszolgáltatás vizsgálatot folytasson, hiszen - a Fidesz szempontjából - az történt, hogy két ellenzéki országgyűlési képviselőt lehallgattak, illetve a titkosszolgálatokat politikai célokra akarják felhasználni.

A Fidesz politikusa emlékeztetett: az ügyben érintettek már megtették a lépéseket az igazságszolgáltatás irányában, és személyiségi pereket indítanak.

Csiha Judit, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke szerint - aki, mint hangsúlyozta, személyes véleményét mondta el - idő előtti egy parlamenti bizottság létrehozásával foglalkozni, hiszen az ügy részleteit még nem tárták fel, a nyomozás jelenleg is folyamatban van.

A politikus szerint parlamenti bizottságnak akkor van létjogosultsága, ha a politikai felelősség kérdése felmerül. Arra a kérdésre, hogy ez felmerülhet-e, Csiha Judit azt mondta: az ügyben két képviselő érintett, ám hogy milyen szerepük volt, nem lehet tudni. Ezért ma még nem lehet megítélni a vizsgálóbizottság felállításának szükségességét - hangsúlyozta.

Mindkét politikus hangsúlyozta: egyelőre nem ismerik az SZDSZ pontos javaslatát.Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője kedden az ATV Egyenes Beszéd című műsorában - a csatorna összefoglalója szerint - azt mondta: valószínűleg parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi majd az SZDSZ a lehallgatási ügyben. A politikus arról is beszélt, hogy a javaslatot ő maga terjeszti majd a liberális frakció elé. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságában is helyet foglaló képviselő e lépést azzal indokolta, hogy aggályos az ügy eddigi kezelése.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szeptember 10-én tartott házkutatást az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója ugyanis feljelentést tett a rendőrségen "számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt". Az NBH szerint a cég megpróbált behatolni a kormányzati szervek információs rendszerébe.

Az ügy miatt összeült a Nemzetbiztonsági Kabinet, amely Szilvásy György beszámolója alapján "kezdeményezte a képviselői érintettségre és a folyamatban levő ügy kiemelkedő társadalompolitikai és nemzetbiztonsági jelentőségére tekintettel a Nemzetbiztonsági Bizottság rendkívüli ülésén történő soron kívüli tájékoztatását."

Horváth József, az UD Zrt. vezetője a nyomozással kapcsolatban kijelentette: valójában nem ő és cége áll a célkeresztben, hanem például a Fidesz, amelynek kormányzása idején nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatalnál műveleti főigazgató-helyettessé. Innen a kormányváltás után, még 2002-ben küldték nyugdíjba, 42 évesen. Az ügy kapcsán Demeter Ervin (Fidesz) Szilvásy György titokminisztert támadta, és bejelentette, hogy hivatali hatalommal való visszaélés miatt az ügyészséghez fordulnak.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke ezzel összefüggésben múlt pénteken - a birtokába került hangfelvételre hivatkozva - soron kívüli vizsgálatot kért a legfőbb ügyésztől és a Nemzeti Nyomozó Irodától amiatt, hogy párttársa, Almássy Kornél érintett lehet egy, az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben.