Bolhás kutya

A Jóri András meghallgatását célzó bizottsági ülés nem úgy zajlott, ahogy a bizottság alelnöke, Répássy Róbert javasolta. Az ő felvetése az volt, hogy Szilvásy meghallgatását vegyék le a napirendről (mivel az nem alkotmányügyi kérdés), tárgyalják inkább helyette a Megegyezés című programesszé országgyűlési tárgyalásáról szóló felvetést.

A nyilvánvaló kettős csavar nem ment át: a szocialisták szerint Szilvásy meghallgatása erre a bizottságra is tartozik, a Megegyezés ügyében pedig már megegyeztek: egyelőre nem kell tárgyalni, október tizenötödikéig kiérleltebb döntést lehet hozni az ügyben. Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es alelnök kicsit más véleményen volt: Szilvásy szerinte sem biztos ide való, de ezt csak akkor lehet biztosan eldönteni, ha már meghallgatták – ennek megfelelően a Szilvásy helyetti Megegyezés csomag tárgyalása elbukott.

Amire a Fidesz (Jóri meghallgatása után – hogy a frakciók előtt mennyivel keményebb a történet, nem tudjuk: mindenesetre nagyon nem szorongatták – ami nem feltétlen baj, informatikai érdeklődése okán Jóri egyelőre rokonszenves nekünk) azzal reagált, hogy az ülésen nem kívántak részt venni. A miniszter maradt a kormánypárti(bb, nehéz az SZDSZ-t besorolgatni) tagoknak.

A döntés bejelentése a képviselők kivonulása után Répássy Róbert rögtönzött sajtótájékoztatón ismertette pártja álláspontját, illetve a furcsa döntés okait. Tiltakozni kívántak az ellen, hogy a miniszter bohócot csináljon az Alkotmányjogi Bizottságból – mert méltatlan a bizottsághoz ez az eljárás. Nem akarnak statisztálni egy nyilvánvaló törvénysértés ellen, ugyanis ellenzéki képviselők lehallgatását és a felvételek kiszivárogtatását ennek tekintik – mondta. Korábban is voltak hasonló példák, amikor ellenzéki politikusokat hallgattak le – például a Mucuska-ügy néven elhíresült eset, amikor Révész Máriusz beszélt a kémkedéssel vádolt határon túli magyarokkal – bár megállapítani akkor sem sikerült semmi terhelőt. A technikának viszont elméletileg lehetővé kellene tennie a kormánypárti képviselők lehallgatását is – amire viszont nem szokott példa lenni. Ez így az ország tekintélyét sértő politikai banditizmus – mondta.

Vizsgálatot ők is sürgetnek, ugyanis nagyon szigorúan szabályozzák a törvények a hasonló felvételek készítését – a lejáratás és kiszivárogtatás ezekbe a keretekbe nem fér bele. Ha a vizsgálat nem történik meg a jelenlegi kormány regnálása alatt, majd a következő alatt igen – mondta.

Gulyás József vizsgálóbizottság-javaslatával kapcsolatban még nem döntötték el, támogassák-e. A hasonló bizottságok eredményességi mutatói nem különösebben hatották eddig meg a politikusokat. Azt pedig helyteleníti, hogy vizsgálóbizottság működjön egy már zajló büntetőjogi eljárás mellett – arról nem is beszélve, hogy a vizsgálóbizottságok működése alkotmányellenes, mert az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése szerint ilyenről csak törvény rendelkezhetne. Törvényesség szempontjából tehát működésképtelenek.

A politikai felelősség kérdése már más kérdés – mondta. Szerinte ezt nyilvánvalóan a területet felügyelő miniszter, és főnöke, Gyurcsány Ferenc viseli. Arra a felvetésre, hogy nem a politikusokat, hanem a többi szereplőt figyelték, annyit mondott: mindez ócska trükk, mivel a politikusokkal kapcsolatban nincs felhatalmazás a lehallgatásra. Ennél azonban aggasztóbb, hogy a felvételeket törvénytelenül hozták nyilvánosságra.

Arra a bátortalan felvetésünkre, hogy mindezt elegánsabb lenne a miniszternek az ülésen előadni, vagy a kérdéseikkel megszorongatni, úgy vélte: ezeket Szilvásy úgy rázná le magáról, mint bolhás kutya a vizet.

Törvényesen nem

A bizottság természetesen meghallgatta Szilvásyt, és az eredményekről be is számoltak. Már amennyiről egy zárt tárgyalás esetében lehet – Csiha Judit többször is felhívta a figyelmet arra, hogy csak szűkkörű felvilágosítást adhat. Azt adott. Mint mondta, azt próbálták kideríteni, szappanoperáról, vagy az állam alkotmányos rendjének támadásáról. A választ ők arra keresték, megfelelő-e a joganyag, ami az ország biztonságos működését biztosítja. Közvetlen ok is volt: a több törvényt is érinthetnek a most felmerült problémák, ezeket is vizsgálni kell. Azt külön fájlalta, hogy Balsai István albizottság-vezető nem volt jelen – általában ugyanis épp azt vizsgálják, megfelelően hatályosulnak-e a törvények. Szilvásy ajánlatából, miszerint konkrét bizonyítékokat tárna a bizottságok elé, itt is megtette, ám a bizottság elnöke evidenciának tekinti, hogy a felelős miniszter nem állít valótlant.

Ennek megfelelően végül maga a miniszter is megszólalt: ő már a frissen megjelent hírre is kénytelen volt reagálni, mely szerint feljegyzésben tájékoztatta őt az országos rendőrfőkapitány az újabb fejleményekről. Szilvásy csak annyi tudott, hogy ezek a telefonhívások léteznek. Még tanulmányoznia kell őket, de ha igaz az, ami eddig látszik, az nagyon durva beavatkozást jelent a rendőrség munkájába – mondta. Több állami szervet is érint a polipszerűen kanyargó ügy: bejuthattak olyan védett rendszerekbe is, mint az APEH vagy a VPOP hálózata. A felvételek alapján úgy tűnik, törvényesen nem megszerezhető információkhoz jutottak a megbízók.

Azt nem tudja, hogyan szivárogtak ki a részletek – a nyomozás hónapok óta zajlik, és eddig nem szivárgott ki semmi – hozzá sem. Ezeket a kérdéseket a nyomozás tisztázza majd. Az esetlegesen szükséges feljelentéseket megteszik az illetékesek, az NBH nem tervez ilyeneket – reagált Orbán Viktor egy korábbi kijelentésére, és megjegyezte azt is: ha ő adott volna ilyesféle megbízást, jó eséllyel sejti, hogy az információhoz nem könnyű hozzájutni.

Meglepődnénk, ha nem lenne folytatás.