Megpályázzuk

Horváthné Fekszi Márta a Külügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy Magyarország egyre aktívabban vesz részt az ENSZ különböző szerveinek munkájában. Így egyre több képviselője van New Yorkban, Genfben, Bécsben, Rómában és Párizsban, létszámukat pedig a következő években növelni szeretnék. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2012-2013-as tagságán kívül - ahol azerbajdzsáni, örmény és szlovén vetélytársakkal kell megküzdeni - Magyarország megpályázza az ENSZ Emberjogi Tanácsában való részvételt is.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nemzetközi tekintélyét az alapozhatja meg, ha nemzetközi szervezetekben, így az ENSZ-ben minél hatékonyabban fejti ki tevékenységét.
Előadásában szólt arról, hogy a Külügyminisztérium különösen fontosnak tartja emberjogi konferenciák rendezését, amelyre az Európai Unió tagállamainak képviselőin kívül meghívják majd a Balkán és az ázsiai régió szakembereit is. Kiemelte, hogy Kínával emberjogi témában párbeszédet folytatnak az államok közül úttörő módon 2000 óta, ugyanilyen típusú megbeszéléseket szeretnének tartani Vietnammal is.

Horváthné Fekszi Márta kitért arra: a kubai kommunista rendszerből való békés átmenet biztosítása érdekében szintén emberjogi megbeszéléseket kezdeményeztek az ottani politikai ellenzékkel, s Koszovó leendő közigazgatási középvezetőinek angol nyelvű előadásokat tartanak a demokrácia működéséről Budapesten. Simai Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke kifejtette: az ENSZ-re leginkább a szegény államoknak van szükségük, hogy őket támogassák, ám az európai középhatalmak is felhasználhatják a szervezetet arra, hogy a döntéshozatalba beleszóljanak. A professzor arra emlékeztetett, hogy a civil szervezetek is tudják hallatni hangjukat az ENSZ-et felhasználva, a világhatalmak pedig kedvezőbb feltételekkel viszik keresztül akaratukat az ENSZ-et felhasználva.

Azt is megállapította, hogy az ENSZ nem tévedhetetlen, munkájának hatékonysága pedig nagyban függ attól, hogy mennyire támogatja döntéseit a tagállamok többsége, illetve milyen rugalmasan tud reagálni a világban végbemenő politikai, gazdasági, hatalmi változásokra. Ezek között említette meg a multikulturális államok számának növekedését a nemzetközi migráció következtében, de ide sorolta a szegénység problémáját, valamint azt, hogy a Föld népessége 2050-re előreláthatóan mintegy 9 milliárdra növekedik.