Mostanáig a tudósok részben azzal magyarázták a neandervölgyi ősember kihalását, hogy kizárólag szárazföldi állatokkal táplálkozott, míg a modern ember, a Homo sapiens sokkal hatékonyabban ki tudta aknázni a kínálkozó lehetőségeket - olvasható a The Daily Telegraph brit napilap online kiadásában és a BBC hírei között.

A neandervölgyi ősember változatosabb étrendjéről árulkodó bizonyítékokra Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum professzora és munkatársai bukkantak rá gibraltári barlangokban. A tudósok kutatásaik eredményeiről a PNAS-ban, az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (Proceedings of National Academy of Sciences) számoltak be.

A gibraltári barlangokban élhetett a neandervölgyiek utolsó csoportja körülbelül 26 ezer évvel ezelőtt. Az már korábban is ismert volt, hogy a neandervölgyi emberek időnként fogyasztottak rákféléket és kagylót, amikor alkalmuk nyílt rá, ám a gibraltári barlangok szolgáltatták az első bizonyítékot arra nézve, hogy tengeri emlősök is szerepeltek étrendjükön.

"Fókauszony és lapockacsontok kerültek elő" - mondta Chris Stringer professzor. Magyarázata szerint a csontokon lévő vágásnyomok arról tanúskodnak, hogy a fókákat megnyúzták és feldarabolták, ám húsukat többnyire nyersen fogyasztották.

Szerepelt a menüben delfin is: valószínűleg az elhullott állatok partra sodort tetemét fogyasztották el. A barátfóka esetében viszont újszülöttekre vadásztak.A barlangi tűzrakóhelyek tanúsága szerint a csontokat a tűzbe dobták. A hő hatására törékennyé váló csontokból ugyanis könnyebben ki tudták kaparni a csontvelőt. A leletek között szerepelnek a leölt kőszáli kecskék, vaddisznók, szarvasok, medvék és nyulak csontjai. A hamuban kagylóhéjra is leltek a kutatók, ami azt bizonyítja, hogy tűzön hevítették őket, hogy kinyíljanak.

A kutatók reményei szerint a neandervölgyiek csontjainak izotópos vizsgálata elárulhat egyet-mást életmódjukról.