Kortárs a Műcsarnokban

Mircea Cantor, a 31 éves művész első alkalommal állít ki Budapesten. Korai és az elmúlt két év alkotásait, mintegy informatív válogatást tett közszemlére Páldi Lívia kurátor. Mindemellett az alkotó speciálisan Budapestnek akart munkát készíteni, így született meg a hatalmas térbe álmodott 7 szobor.

Valójában betonból készült masnikról van szó, amelyek átkötnek egy nem létező dobozt, mint ajándékot. A művész ezzel fölteszi a kérdést, hogy mi is az ajándék - várakozás, feszültség, bizonytalanság vagy netán csalódás? De, mint az MTI-nek mondta, benne van a szabadság érzete, mert a doboz nem létezik, ugyanakkor ez csalóka szabadság. A hét betonmasni Csurgai Ferenc segítségével Cegléden készült - tette hozzá.

Az Imalánc című munkája messziről szögesdrótnak hat körbe az egyik terem falán, de közelebb lépve kiderül, a művész saját ujjlenyomatait rakta föl sorba, s ezt egy- egy csomó megszakítja. Ez a mű valójában a biztonságról mint új vallásról szól, mert míg régen a bűnözőktől vettek ujjlenyomatot, ma már mindenkinek adnia kell, ha az Egyesült Államokba akar belépni.

A Stranieri (Idegenek) című installáció egyszerű, kézzel készített, szürkére pácolt, 7 méter átmérőjű kerek asztal, amelyen 49 vekni kenyér, elsősorban hosszú francia baguette, benne kés és a kenyereken vágott "sebekből" kiömlő sóhalmok láthatók.

Mircea Cantor nagyanyjától úgy tanulta, hogy késsel a kenyérhez nyúlni szentségtörés, a kenyeret csak törni szabad, s sóval szórta be nagyanyja a kisebb sebeket, hogy elállítsa a vérzést. Romániában és másutt is a kenyér és a só a vendégszeretet jelképe is.

Mircea Cantor 1977-ben született Nagyváradon, Párizsban és Kolozsvárott él s dolgozik. Kiállítása volt már Párizson kívül például Angliában, Bristolban, Belgrádban, Tel-Avivban, Rómában, Lisszabonban és New Yorkban.

A Try again. Fail again. Fail better. - Modernizmus haladóknak című tárlaton 13, nemzetközileg elismert kortárs művész filmjei, fotói, kollázsai és installációi láthatók. Somogyi Hajnalka kurátor elmondta, hogy Samuel Beckett sorát azért választotta címadónak, mert tőmondatai valamiféle kiábrándult optimizmust, de mégis kitartást, makacs megmaradást sugallnak.

A kiállítás a modernitás terveit és történeteit mutatja be. A világ felfedezéséről, be- és átrendezéséről, építészetről, geopolitikáról szólnak a művek. Az alkotók a mindennapi élet konkrét helyzeteire figyelnek, egy-egy szituációra keresik a választ és dolgoznak ki modelleket.
A Műcsarnok két nagy kiállítása november 9-ig tart nyitva.