Kultúrák közötti párbeszéd

A kultúrák közötti párbeszéd európai éve jegyében nyílt tárlatról szólva Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: a kiállítás fő mondanivalója, hogy bár alapvetően mind etnocentrikusak vagyunk, vagyis hajlunk arra, hogy az általunk elfogadott értékeket, elképzeléseket fogadjuk el egyedül érvényesnek, mégsem végzetszerű a másik lenézése, megvetése, leigázása.

Az április 6-ig látogatható tárlat kilenc kérdéskörön keresztül mutatja be, hová vezet, ha engedünk ennek a kísértésnek, egyúttal megmutatva azt is, hogy van választás. Ez a kiállítás témájában, gondolataiban a világon mindenhol hangsúlyos kulturális esemény lehet, és különösen az egy európai uniós tagállamban - hangsúlyozta az államtitkár. Megjegyezte, hogy a kultúrák találkozása gyakran együtt jár félreértésekkel és meg nem értésekkel, amiből aztán a konfliktusok születnek.

Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy A Másik című tárlat alapkoncepciója Claude Lévi-Strauss híres 1952-es Faj és történelem címen megjelent írására épül. Strauss munkájából idézve aláhúzta, bár a sorok több mint 50 évvel ezelőtt születtek, de ma is ismerősnek tűnhetnek. A szöveg burkoltan bár, de valamire reagál - fűzte hozzá.

A kiállítás arra buzdítja az ember, hogy nézzen tükörbe, törekedjen megértésre - hangsúlyozta a főigazgató.

A Musée d,ethnographie de Genéve (MEG), a budapesti Néprajzi Múzeum és az Artemisszió Alapítvány közös tárlata utazásra invitál a kultúrák sokféleségének birodalmában, miközben azt is bemutatja, milyen sokféle csapda, akadály áll a Másikkal való találkozás útjában.

Bár egyetemes jelenségeket világít meg, a kiállítás mégis sajátosan európai szempontból beszéli el annak a találkozásnak a történetét, amelynek mérföldköveit az első utazók fantasztikus beszámolói, Amerika "felfedezése" és leigázása, a gyarmatosítás, az antropológia tudományának megszületése, a rasszizmus uralkodó ideológiává válása - majd bukása -, az Idegen vissza-visszatérő egzotizálása jelzik.

A tárlat bevallottan európai szemszögből tekinti át az etnocentrizmus kultúrtörténetét: megmutatja, hogy Európa, az európai ember hogy látta különböző történelmi korszakokban a rajta kívüli, nem európai világot.

Az érdeklődő megismerkedhet azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a nyugati kultúra alkotott a másnak - sokszor barbárnak, primitívnek, vagy csak egyszerűen alsóbbrendűnek - ítélt népekről, ugyanakkor szembesít azzal a nem túl hízelgő képpel is, amelyet a mások tekintete mutat nekünk.

A genfi kiállítás tárgyi anyaga - mindennapi használati eszközök és kultikus tárgyak - kiegészülnek a Néprajzi Múzeum magyarországi, afrikai, amerikai, ázsiai és óceániai gyűjteményének kiemelkedő darabjaival, valamint más közgyűjteményekből kölcsönzött tárgyakkal, dokumentumokkal. A gazdag forrásanyagot fényképek, filmek és számítógépes animációk, hangos interjúrészletek teszik még szemléletesebbé.