A Föld korát 4,57 milliárd évre becsülik a szakemberek, ám eredeti felszínének túlnyomó része a tektonikus mozgások következtében összetört és megolvadva újraalakult.

A Hudson-öböl Nuvvuagittuq zöldkőövezetében vett - a terület nevétől eltérően rózsaszín és barna árnyalatú - kőzetmintákat Jonathan O'Neil, a montreali McGill Egyetem és Richard Carlson, a washingtoni Carnegie Intézet kutatója. A minták kémiai elemzését a geokémikusok izotópos kormeghatározással végezték, a szamárium és a neodímium elemek mennyiségének mérésével. Az összetétel elemzése alapján a különböző kőzetdarabok korát 3,8 és 4,28 milliárd év közé teszik.

Eszerint a kőzet a Föld legelső kéregköpenyének maradványa lehet. Az őskéreg még a bolygó forró felszínének lehűlésekor keletkezett.

"Lehetséges, hogy az eredeti kéregről van szó és előtte nem volt szilárd kérge a Földnek. Ez nagy kérdés" - véli O'Neil.

A fellelt mintegy 10 négyzetkilométernyi terület vulkanikus bazaltkőzetből áll és a geológusok szerint a bolygó korai történetébe adhat betekintést. A Naprendszer és a Föld 4,57 milliárd évvel ezelőtti keletkezéséhez képest csak nagyjából 290 millió évvel később, tehát igen korai időpontban keletkezhetett ez a kőzet.

Richard Carlson szerint a kőzet bizonyos jellegzetességei arra utalnak, hogy ekkor már jelen volt a víz a Föld felszínén. A tudósok közt vita folyik arról, mikor jelentek meg az első óceánok és a víz eredetéről is: vajon a bolygón keletkezett, vagy jeges üstökösökkel érkezett.

A kőzet jellege a kialakulásakor uralkodó hőmérsékleti viszonyokra is enged következtetni - mondta Carlson. "Az égitest kialakulásakor valószínűleg egy forró katlan volt, de már ebben a korai időszakban lehűlt olyan hőmérsékletre, amely nem különbözik drámaian a maitól" - tette hozzá.

Az élet jelenlétére nem találtak közvetlen bizonyítékot a kőzet vizsgálatakor a tudósok. "Tudjuk, hogy valószínűleg megvolt a megfelelő környezet az élet számára a Földön - folyékony víz és minden, ami az élethez kell. Volt hát élet? Ez nagy kérdőjel" - értékelte O'Neil.

Az eddig ismert legöregebb kéregdarab is Kanadából származik, ennek kora 4,03 milliárd év a tudósok becslése szerint. Nyugat-Ausztráliában találtak ugyan 4,36 milliárd éves cirkónium ásványi szemcséket is, ez azonban önálló anyagfajta, nem pedig a földkéreg érintetlen lemezdarabja.